Udvar
Tegnap még tavasz csillogott a szemekben. Gyermekzsivaj szárnyalt langy szellőháton, s vidám szoknyák nevettek kackiás bajszokon. A vasárnapi ebéd illata versenyt futott a déli harangszóval, majd mindkettő megtorpant, midőn egy ráncos kéz mélabús dalra fakadt egy öreg harmónikán.
   Most ősz van, s nem látni át a csenden - csak néha csikordul meg a kopott macskakövön egy kósza napsugár. Valahol messze vén eb vonyít, emitt utolsó táncát járja ép egy elkorhadt faág, s rejtett zugokban a penész dúdol minderről néma, megfáradt krónikát...

(Az öreg ház című képemről jutott eszembe ez a régebbi fotóm és írásom. Ugyanazon a különös hangulatú környéken készült.)

Ez egy jó kompozíció, a remény miatt három disznó, mármint hogy reményünk, hogy legközelebb valami kerül arra a kőasztalra is, mert ott most üres. Fontos, hogy meg tudtad találni ezt a színharmóniát, érdekes ritmusban vannak a feketék, szinte leugranak a képről. Szinte absztrakt kép, pedig érezni a teret. Várjuk a szereplőt. (szőke)
értékelés:

Hozzászólások

Igen, igen, nagyon jó a kép és szuperül passzol a Naamloos-hoz! Köszönöm! :)

Pápai Adél Zoé Naamloos című műsorához ezt a fotódat választottam ajánlókép gyanánt.

mikor megáttam megkapott aztán meg azt mondtam nem hiszem el ez biztos színházi díszlet

Gábor: Köszönöm. Attól tartok nem vagyok még elég érett egy kiállításhoz...

nos, igen, a számokba fojtva... amikor először láttam, másnap is és harmadnap is meg kellett nézni, remélve, hogy beljebb kerülök és majd értem. aztán rájöttem, hogy ott rontom el, ha érteni akarom. mármint a szokásos megértési struktúrákkal.

Tényleg a Greenaway jó meglátás, már nem tudom, talán a Számokba fojtvában volt az, amikor őszi levelekkel teli kádban fürödtek valahol az udvaron, vagy a lepusztult szobában? Az ide illene.

Norbert, nem vagyok jobban elveszve, mint bármikor.

A kép elképesztő! Mintha egy Greenaway film kockája volna. Volt már kiállításod Gábor?

Merre jár Aureliano? El van veszve...

Talán azért érzel így mert a fotó a zord "valóságot" mutatja, míg az írás már jócskán idealizált - egy olyan helyről mesél, ami talán csak az én fejemben létezik.

Jó a szöveg. A kép is jó. De a kettő nekem nem illik teljesen össze valahogy. A szöveg kicsit megfáradt, mélabús, kedvemre való. A képben viszont van valami baljós, mintha, ki tudja, disznót vagy embert vágtak volna itt valamikor. Ez is kedvemre való. De a kettő nekem nem illik teljesen össze valahogy. A képben van valami baljós, mintha, ki tudja, disznót vagy embert vágtak volna itt valamikor. kedvemre való. A szöveg viszont kicsit megfáradt, mélabús, ez is kedvemre való. Tetszőleges sorrendben.

Új hozzászólás