Semmi gond Zsolt, lehet, hogy jobban illenek így, ahogyan vannak a megcserélt címek, ennyi.
Én erről nem akarok sokat beszélni, ez egy nagyon szép kép, egy szép lírai megoldás. Lehet, hogy én még egy 5 centivel lejjebb mentem volna, annyival csak, hogy a cserépnek a teteje egy vízszintes vonallá váljon, nem kell nekünk oda belátni, nem kell érzékelnünk ezt az ívet, és akkor még magasabbra kerülhetett volna ennek az elszáradt fűszernövénynek a teteje, de én ezt a képet nagyon szeretem, még akkor is, ha azt mondom, hogy vágható lenne ott, ahol az üvegen van két ilyen vízszintesebb vonal fönt. (hegyi)
Majdnem, de mégsem, csupán a hely és a fényviszonyok egyeznek, ezt az elszáradt csípős paprika-sziluett küldtem a Vágy leckébe, Szomjazom címmel. Nem szóltam Zsoltnak, s javítást sem kérek, mert ide is illik ez a cím, a szorgalmiba meg ott maradhatott a kerítés sziluettjével készült kép.
Ah, ez az esős, függönyön át készített növény leleplezve?
Nem vidám, inkább szomorkás, küzdelmes. Milyen bánatosan tapad az üvegre, közben már olyan kis leharcolt, erejének fogytán van, szinte már-már apatikusan borul az üvegre... Jók a kinti életlen alakzatok, amik hasonlók a növény sziluettjére, a párkányra hullott részek...
Bocsánat érte, nem direkt volt.