Nos, azt gondolom, vagyis így tartom helyesnek, ha írok egy összefoglalót a heti feladványomhoz. Direkt nem valami egyszerűen megoldható, polcról könnyen leemelhető házit adtam erre a hétre, és a többség megoldásaiban nem is kellett csalódnom. Se pro se kontra nem emelek ki senkit, mert ez nem valami díjugratás, hogy a léc maradt-e vagy leesett, nagyon nem vagyunk egyformák abban, ahogy a testünkhöz viszonyulunk. A csajoknak is le a kalappal, mert bátrak voltak és bevallom, meg is lepett, hogy nem harapták le a fejem emiatt a lecke miatt. A srácok is nagyot gurítottak, mert a férfi akt sajnos erősebb tabu, mint a női. Bevallom, ez ellen a sztereotip stupiditás és hogy úgy mondjam, szexizmus ellen is szól picit a harang a leckében.

Voltak, akik megúszósra vették a figurát. Számukra a lecke továbbra is nyitva, megtisztelnének, ha gondolkodnának a feladat megoldásán, ha kell, szívesen segítek ebben elindulni. Olyan is volt, aki elfelejtette a héten a leckét, remélem ott is megszületik a pótlás, mivel ez a heti lecke azért azt se feledjük, hogy akkor igazán jó, ha senki leckéjét nem hagyjuk figyelmen kívül. A megúszósaknak annyi segítséget mindenképp adnék, hogy a torzó nem kötelezően a teljes test, sőt, ráadásul a lepedők, fátylak is segíthetnek. Azért is örülnék, ha ezen a témán elgondolkodnátok még, kedvetek szerint, akár itt, akár a szakköri részben, mert hogy az alkotáshoz szabadság és stabilitás is kell, magabiztosság és önismeret, ez pedig a torzóban kiválóan kigyakorolható, megvalósítható. Köszönet mindenkinek, aki időt és lelket szánt erre a melóra.

Oké. :)

Én úgy pontosítom akkor, ha megvan az önfotózás, jöhet modell is.

Ja, rendben. Nincs bajom a magam fotózással, meg a testem elfogadásával, pusztán csak az érdekelt, lehet-e mást is. (Ha már van rá jelentkező, meg épp alkalom is, kihasználnám. ;) )

Nézd, én annak örülnék, ha magunkkal, magunkon dolgoznánk. Anélkül egy elég fontos tapasztalást, önismereti munkát elszalasztunk. Az önkép, a testkép, annak elfogadása, az, hogy az elfogadás után jöhessen az is hogy szeressük, tiszteljük a saját testünket, én ebben hiszek nagyon. A kreatív, alkotó munka alapja szerintem ugyanis az, hogy előbb szerezzük meg a tapasztalást, mert ezt nem pótolja semmi. Nyilván, egy hét nem sok idő erre. De indulásnak, alapozásnak jó lehet. Ezért is az első három lecke az önkép (és nem szelfi!). Minden erre épül. Szóval elsőként magunk, ha az megvan, jöhetnek modellek, csak tudod, az nehezebb. :) Nem a tökéletest keressük, hanem az igazat, a megélt élményt.

Azt mondod, elsősorban magunk. Lehet más is, ha jól értem.

Feri, rövid leszek és velős. Dilettáns ügy az, amit a bácsi beszélt, sőt, azt se tudja, mit beszélt, maradjunk abban, hogy fénykép, fotó, vagy fotográfia, egyre megy.

Feri, tudom mire utaltál, de akkor én csinálok egy röntgen fotót mellkasról, az úgy jó, nem kell hozzá fény. :)

Zsolt, torzó fotó- vagy fénykép a feladat? Avagy forduljak a mélyen tisztelt szövetséghez? Persze, csupán a vicces oldaláról közelítettem a dolgot én is, holott a feladat nagyon komoly, szóval csak ha kedvet kapsz a kérdésemre adott válaszodban kimeríteni a számomra érthetetlen meghatározását a kettő közötti különbségnek. Köszönöm.

Én az ősz témán nagyon meglepődtem volna - Zsolttól. Ezen nem. :D

A feladatnál a komfortzónánk szélesítését és az )ön)ismeretszerzést tartottam szem előtt, és tisztában vagyok azzal, hogy nem adtam könnyű hetit. A másik ötlet az ősz lett volna. :D

Jó, akkor nem fotózok holtakat. Viccelek. Köszönöm, akkor ennek mentén gondolkodom.

Halott embert ne. :) De komolyra: az akt az élő és ember, lehetőleg saját magunk, a torzó szabadon értelmezhető, nem kötelezően a szobrászati értelmezést kell venni. Természetesen fátylak, vásznak, lepedők, fények, árnyékok használhatóak.

Az akt szabadon értelmezhető vagy szigorúan véve élő és ember? Magyarul nem embert és nem élőt fotózni megengedett-e?