A másfél éves elmaradhatatlan tartozékai a malacok és a küblik. A ruha style engem "dicsér".
Ezek a gyermekportrék minden családban nagy becsben tartott kedvencek. A gyermek az egyik legszebb és legfontosabb dolog, ami történhet az ember életében, és minden szülőt el is vakítja kicsit gyermeke, a családi fotók szeretett és kedves hangulata elfed minden mást. De úgy érzem, Neked, Ági, az olyan szembetűnő problémákat kritikusabban kellene fogadnod a saját munkáidban, mint a kis láb ilyen csonkolása, vagy hogy a fókusz valahol a malackák és a kis edénykék mélységében van. Le kellene választanod az érzelmi burkát, és látni, amit mások is látnak. A gyermek nagyon bájos, de ez a fotó nem jó, nem igazán jó pillanatot kap el, olyan a kép, minta olyan lőtte volna, aki most vett kezébe először egy olcsóbb automata fényképezőt. A legnagyobb tisztelettel, de valahogy így látom ezt...
István, köszönöm az őszinteséget, nem könnyű ez a saját gyerek fotózás dolog.