Szia Au, látom, hogy figyelmes vagy és e hétvégi közös elfoglaltságunk az éppen a hazalátogató lányunkkal is lekötött, így irományom rövid, bizonyára ő is megtalálja majd a köszönettel egybekötött keresett vagy keresetlen szavakat hozzászólásodért. Tőlem megérdemelten megy a dakujem pekne!

No hát, én úgy látom, elfér még ott több boldogság is. Bár ha ez a tiz százaléknyi javulás csalja elő ezt a kedvemre való álmodós, árnyékos félmosolyt, akkor talán nem is kellene tovább emelni a tétet, nehogy elillanjon ez a rebbenő ábránd, és előcsaljon egy szélesen jó kedvű lányt, akinek, ki tudja, talán már nem is lesz kedve ilyen képeket mutatni nekünk. Persze nem szép dolog arra várni, hogy tovább szomorkodjon valaki a mi örömünkre, de hát mi lenne velünk, ha minden költő, festő, csepűrágó elégedett lett volna? Hol maradna a milyen volt szőkesége, vijjogva, sírva, kergetőzve, kábít a nap, rettent az álom, egy életem, egy halálom. Kedvelem ezt a zöldes árnyalatot is, kérdeném is Ferit:
Cimbora! A lányod hol van?
Hol a kesergő, az árva?
Várt az téged számtalanszor,
szűntelenül jöttöd várta.
Zöld könyöklőn arca harmat,
fekete volt haja sátra!

Szóval üdv a Téren, előcsalod itt a bánatos férfierőket úgy látom. Remélem nem ijesztünk el, és Feri is megbocsájt nekünk.

Szia Imre, épp aznap olvastam végig a könyvet azonos címmel, és rezonált velem, nagyon, sőt azóta talán még többet mosolygom.

Szia, jó kép, és a cím miatt rejtélyes lett. A 10% mit jelent, mihez képest vagy ennyivel boldogabb? Remélem lesz még ez több százalék is.

Köszönöm István!

Szia, üdv a Téren! Kedves és félénk fotót látok egy ifjú és szép hölgyről! Remek bemutatkozó fotó!