négy betű kergetőzik fejemben
különös rezgéseket váltva ki lelkemben
A az első, őt N követi, majd fordított rendben
ők jönnek jönnek ismét ketten
így adva ki a nevet
mitől szívem boldogan nevet
s nem más ez, mint:
ANNA
Volt már ezzel más is ilyesformán.
"...Ó az i
kelleme,
ó az l
dallama,
mint ódon
ballada,
úgy sóhajt,
Ilona.
Csupa l,
csupa i,
csupa o,
csupa a,
csupa tej,
csupa kéj,
csupa jaj,
Ilona. ..."
/Kosztolányi/
Etess, nézd -éhezem. Takarj be- fázom.
Ostoba vagyok- foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat, a házon.
/József Attila /