Ott kellene kezdenem, hogy most egy jó ideje Bara képekkel nem nagyon találkoztam. Nagyon sok kép érkezett talán egy hónappal ezelőttig. És ki is alakult ebből egy elég nagy ív az árnyékokkal, ritmusokkal. Mondhatni szinte, hogy Bara az árnyékfotózásban már eléggé profi. És, hát ott kéne kezdenem ezt a képet, hogy tulajdonképpen azt mondjam, hogy nem is tudom, hogy mondjam, a kisujjából kirázza az árnyékok és folthatások kapcsolatának a rendszerét. Minden trükkjét ismeri ennek a világnak. Ami miatt mégsem ezt mondom, az az, ami a címben is megtalálható, mert ennek a képnek az a címe, hogy a Zöldpöttyös Labda. És én ugye nem vagyok fotós, hogy mit csinált, hogy mosóvizet öntött a képre, és attól zöldült be a homok, hogy az árnyék a zöld kabáttól ilyen, azt én el nem tudom képzelni, de hogy ezen a képen minden zöld, a labdalopó nőnek az árnyékától kezdve a homokfoltokig minden, és hogy ennek az egésznek ettől van egy furcsa, nagyon furcsa ironikus hatása és nagyon várja az ember, hogy mikor rakja már az árnyékszatyorba az árnyéklabdát, ettől valamiért mégiscsak működik. Úgyhogy annak ellenére, hogy azt kell, hogy mondjam, hogy igen, Bara nagyon trükkös boszorkánynak, aki főz ezekkel az árnyékokkal és minden csínját-bínját ismeri már az árnyékvilágnak, mégiscsak oda tud valami nagyon aprót és valami észrevehetetlent rakni, csak úgy, amitől ez a kép működni kezd. Úgyhogy miközben haragszom, hogy nem látok már sokkal mélyebb és sokkal izgalmasabb dolgokat tőle, mégiscsak azt kell mondanom, és fejet kell hajtanom, hogy ez a kép működik. Úgyhogy várom a további képeket harcra készen, hogy tudjak ármánykodni és valamit találni, amitől azt tudjam mondani, hogy egy disznó, de hát ez a kép három disznós. (szőke)
értékelés: