Veszprémi állatkert 2009 04 11

Ez a kép, amelyben a mosott folyami kavics, mint háttérfelület, és az előtérben lévő ritmikai képlet, a tollak és a tollak színei jó variációban jelennek meg, egy absztrakt ritmusjátékot mutatnak. Abban az esetben, ha a megfejtést az alkotó nem küldte volna el a képhez, nagyon nehezen lehetne megállapítani, hogy milyen élőlényről van itt szó. Sokkal fontosabb az egész kép szempontjából a ritmika, a tollak hegyei, amelyek ritmusként belefúródnak a barna kavicsformákba. Tehát én ezt igazából ritmikai elemzésként közelíteném meg. Ha már a tökéletesség házi feladatra érkezett ez a kép, én azt mondom, hogy a toll színvilágból ez a rózsaszínes, szürkésrózsaszínbe hajló alsó felület, én nem tudom, hogy az anatómiája hogyan változik ennek az állatnak; aminek itt egyrészét látjuk, de ez a sötétes tömeg ez még nagyon jó lett volna, ha még folytatódna a kép alsó felén. Most egy picit ad-hocnak tűnik a ritmusjáték. Tehát én csak annyit tettem volna, hogy még egy picit itt ezzel a sötét felülettel valamilyen módon játszottam volna. Amennyiben az állatnak nincs további ilyen felülete, akkor valamit még beleapplikáltam volna ebbe a képbe, de nagyon közel van a megoldás egy jó fotóhoz. Én azt gondolom, hogy a kettő disznó megvan, ettől függetlenül a tökéletességet lehet újra elkészíteni, ha szeretne ezzel foglalkozni a Balázs. Annak örülök, hogy végre valaki, végre valamelyik estiskolás ki mert mondani egy olyan mondatot, hogy nekem ez a tökéletesség. Merthogy ez a lecke erről szól, hogy mutassuk meg, hogy számunkra mi az, ami vizuálisan megfogalmazható tökéletességet jelent. (szőke-hegyi)
értékelés: