A keddi Fotocaffe műsorban erről a képről is beszélgettünk Sebestyén Lacival.

Hmmm...Spec Nekem nem is tunik Vitanak. Max megvitatasnak....
Azert szeretem kulonosen a Tukrozodeseket, mert "Torzak". Mint ahogy e vilagunk is (vagy legalabbis ami latszik belole, a jeghegy csucsa) torz visszaverodesek, tukrozodesek halmaza; gorbe tukroket tartunk masok ele es hatalmas aranyramas olajfestmenyeket aggatunk magunkra. Feluletes feluletek es sekelyes melysegek.
Ennek a rendszernek egyfajta HAMIS tajekozodasi pontjai eppugy a Tukrozodesek, mint az Onportrek. Szubjektiv objektivitas vagy objektiv szubjektivitas?
Neha en is meglepodok, amikor utolag megnezem, meghallgatom egy-egy munkam, ugyanis neha felelmetesen sok szurodik at melyebbrol (holott nem is akartam?)...Ez a yin-yangos dolog (errol meseltem volna?)...meg a kutyuk, cuccok felulkerekedese...
Szerintem amikor mutatunk magunkbol Valamit, az sosem lehet Teljes; es mivel en magam sem egy konstans pont vagy egy perpeetum stabile vagyok, az is folyton valtozik, kibovul es leszukul, amit Magam(e)nak hiszek.
Ez a kep egy pillanatnyi lenyomata csupan annak, ami (vagy amirol adott pillanatban azt hittem, hogy az, ami)...
Fura es szurrealis lekepezese annak, ami sz*r, realis...
:)

Megint csak a vita, a vita, a vita, aminek semmi értelme. Privat email, és telefon... erre is való. Csak egy javaslat, de nem akarok beleszólni.

Hegyinek:
Először is, amit írtam az képelemzés, nem technikai. Pont, hogy a mélyebb értelméről írtam, mivel valamennyire megismerhettem a kép szerzőjét és szereplőjét. Úgy gondolom így sokkal jobban tudtam magam számára értelmezni, mint XY képét, akiről semmit sem tudok. Másrészt múltkor pont erről írtál, aztán elkezdtél vitatkozni az e-mailezésen mással, aminek aztán semmi köze nem volt a képhez. Persze mi, akik a képről írtunk semmi visszajelzést nem kaptunk. Kérlek ne magyarázd már meg mit gondoljak, pláne ha Te meg nem vagy következetes. Gergő reakciója alapján úgy látom, mintha egy párbeszéd indult volna kettőnk között, ami mélyebb szinteket feszeget az "ott szűkebbre kellett volna vágni" meg "fekete-fehérben jobb lett volna" megjegyzéseknél. Gergővel szeretnék kommunikálni, nem Veled.

Gergőnek:
Azt, hogy eljutni odáig, hogy a kamera elé álljon az ember, most tegyük félre.
Azért írtam, hogy torz (inkább átvitt értelemben, nem technikai), mert eleve tükröződést fotóztál, ami ha plátoni filozófia ideák világának inverze, de mindenképpen nem a valóság. :) Magad nem önmagad tükörképe vagy. A színek között a világos túl fakó, a sötét túldimenzinált , nincsenek átmenetenek, már-már fekete-fehér, szimbolikus értelemben. Nem tudom ez mennyire tudatos, de mondjuk sugallhat két ellenpontot (fekete-fehér), és hiányoznak az átmeneti színek. Pedig, minden yinben van yang és fordítva, önmagában az egyik sem létezik.
Az egészben a bizonytalanság az, hogy mást láthatunk, mást mutatsz, mint ami vagy. Ez nem esély vagy magabiztosság kérdése.
"nem ez a terep..." szóval nem mertem először ezeket leírni, mert nem célom a megbántás. Úgy tűnik a reakcióidból, hogy leírhatom, és ennek örülök. Itt csak arra gondoltam, hogy élőbeszédben jobb lenne :)
Fontos, ez csak egy vélemény, az enyém. Nem kell egyetérteni vele, én így látom.

Egy zárójeles gondolat. Gyufa azzal kezdi, ez nem önportré. Majd kifejti, hogy Gergőről milyen következtetéseket von le a kép alapján. Ha nem önportré, akkor nem lehet következtetéseket levonni, akkor ez mondjuk egy csendélet, vagy valami más bogár, de akkor a következtetések mondvacsináltak. Ha a következtetések érvényesek, akkor viszont ez önportré a javából, hiszen párezer pixel alkalmas arra, hogy Gyufa Gergőről leírhassa, amit leírt. Persze az is lehet, hogy a személyes találkozás és a festő tábori együttlét adta az alapot a következtetésre, de akkor pedig - bár a következtetések helyesek is lehetnek akár - de nem képelemzést látunk, hanem egy találkozás benyomásait osztja meg velünk Gyufa. Nem vitatom, hogy Gyufa jó szándékból írta, amit írt, de egymás boncolgatása helyett képeket, alkotásokat kellene elemezni inkább.

Gyufa!
Hozzászólásod egyes részeit értem, tudom is, minek szólnak, de van, ahol segíthetnél.
Tudom, mikor beszélgettünk, azt mondtam, nekem is sok időmbe (és hosszú utamba ) került, mire magamat képre tudtam fogalmazni, hisz' világ-életemben mindig a kamera mögött álltam inkább.
-Jobb is volt az úgy mindenkinek...mondhatnánk, de ha már leckeként kaptuk a mi kis Önismeretiskolánkban, gondoltam neki kell futni. (úgy látszik, ez egy hosszabb lélegzetvételű hozzászólás lesz...) Mivel a műtermi fotózás (2 tábor után is :D) kicsit távol áll tőlem "természetfotós múltam" miatt, magam is inkább "kint" fotóztam. Adott esetben egy vonaton. Merthogy sokat utazom, és ez a kép gondoltam kis be(-ill. ki)tekintés abba, mivel is foglalom el magam, mikor tényleg magam vagyok. Fotózással. Szerintem ezektől is önportré kategória. Meg a tükröződés, illetve a különböző csalafinta tükröződések iránti vonzalmam (mely lehet, hogy csak átmeneti, de szerintem Valami Fontos része).
A torz színeket aláírom, aggódtam is, hogy majd-a-Hegyi-mit-fog-szólni...Jó volt eredetiben is; fekete-fehérben mélyebb volt, mint szerettem volna, hiszen a hangulat, amiben készítettem, az is ilyen volt...Épp haza utaztam a Balcsira 2 hét fővárosi nyári aszalódás után....Gondolhatod! (és a terenszhilles szemeket sem tudtam kihagyni)
Viszont hogy a kép torz lenne...makrós torzítás van rajta ugyan, de mivel az ablak alig pár centire volt, kellett is..
Meg hát ki is dönti el, hogy mi a torz, és milyen alapon? Pont ez a nagyon hosszú Út...és ez az út szerintem több Befogadással van kikövezve, mint Kifejezéssel. Sőt. Szerintem a Bizonytalanság is sokszor több Esélyt rejthet magában, mint a Magabiztosság.
Amit nem értek, visszakanyarodva az elejére és rövidre zárva a mélyebb dolgokat, amikor azt írod: "Nem biztos, hogy ez a terep az, ahol ezt ki kell fejteni, csak jelzem." Ez tényleg nem tudom, mire akar vonatkozni.

Köszönöm az értékeléseket!

Most azt mondtam, amit Ti szoktatok. Ez nem nekem fontos, hanem elsősorban a készítőnek.

Azt merész kijelenteni, hogy ez nem önportré.

Szerintem ez nem önportré. Torz kép, torz színek, valami mögé bújás, a tárgy felülkerekedése. A cuccok. Gergő nagyon bizonytalan vagy! És ez sok mindenben megnyilvánul. Nem biztos, hogy ez a terep az, ahol ezt ki kell fejteni, csak jelzem.
Az a pupilla csak befogad, de kifelé nem nagyon enged semmit.
Ha ezek a színek adnak életet...

Nagzon energikus, "foldontuli" szinek, erdekes hatast keltenek bennem. Nagyon rendben van ez a kep, izgalmas.