"összetart és életre kelt"

Az egy nagyon jó irány, hogy Ágnes elkezd gondolkodni, hogy hogy tud egy ilyen leckét megfogni, ez számomra legalábbis az egyik legnehezebben megfogható leckénk, vagy legnehezebben elmagyarázható leckénk. Ezt az ember vagy érzi, vagy hogyha nem, akkor tényleg órákat lehet róla beszélni, hogy mit is akar az ember ezzel a leckével. Tehát én nagyon örülök ennek. Ugyanakkor azt mondom, hogy van egy pici bizonytalanság a döntésben, mégpedig megmondom, hogy mi. Egyszerre akar dokumentatív is lenni ez a megfejtés, és egyszerre akar lírikus, vagy elvont, vagy áttételes is lenni. Dokumentatív abból a szempontból, hogy Ágnesnek fontos, hogy ott legyen az, hogy Csíki Székely Múzeum – Muzeul Secuiesc – hát azt már elolvasni sem tudom, ami alatta van írva, de mindezzel együtt szeretné ábrázolni magukat a zászlókat is. Ugyanakkor azt mondom, hogy ennél a képnél a fő motívum a zászló. Ha azt mondom, hogy rezonancia lecke és nem azt mondom, hogy ünnep, vagy nem azt mondom, hogy épített környezet, akkor ennél a képnél pontosan az az izgalmas, hogy ez a rezonancia a zászlóknál jön létre. Akkor viszont bele kell ezekbe a történetekbe bújnom, egészen közelre és azt mondani, hogy ez érdekel engem. Akkor engem nem érdekel az udvar, akkor engem nem érdekel a havas háztető, nem érdekel, hogy ez hol készült. Tehát nyugodtan ezeket el lehet hagyni. Nem kell mindent dokumentatív szempontból felfogni. Nem kell nekem azt tudni, hogy ez hol készült. Miért érdekes? Egyáltalán nem érdekes. Nem fontos az, hogy ez helyileg hol készült. Ha fontos, akkor az riport, de akkor meg végig kell csinálni egy riportfolyamatot. Úgyhogy ez a döntés az, amit az Ágnesnek határozottan meg kell hozni, és akkor azt mondani, hogy honnan is fogom ezt úgymond lőni ezt a képet? Megnézem innen, megnézem onnan, melyik zászló az amelyik engem leginkább izgat, mi a mondanivalóm ezzel? Mondjuk, hogy az amerikai zászlótól fogom fotózni, vagy a német zászlótól, vagy honnan, tehát igazándiból ettől lesz ez izgalmas feladat, hogy az ember egy ilyen helyzetnél azt mondja, hogy szakítok azzal a riporteri megközelítéssel, amiben egyébként nagyon jó vagyok és most nem a riporter fog belőlem beszélni, hanem egy áttételes, egy lírai megfejtést fogok küldeni. Akkor föl kell szabadítanom magamat azoktól a szabályoktól, ami egy riportnál fontos. Itt nem kell tudnunk beazonosítani. Ágnes, én azt mondom, hogy ez a lecke, a felvetés nagyon is helyes és ezért kap egy csillagot, de egyébként, hát, ha ez ismételhető, remélem, hogy majd ismételhető lesz, mert ezek a betonkockák nekem úgy tűnnek, hogy ezek állandóra vannak oda kitalálva, tehát ebből kifolyólag szerintem neki lehet ennek futni még egyszer. Várom az ismétlést. (hegyi)
értékelés: