Régóta szerettem volna a halálraítélt épületbe bejutni, de mivel omlásveszélyes, lezárták. A kerítés nem volt akadály. Bemásztam. Itthon vettem észre, hogy az egyik képen halványan tükröződöm. És bemutatkozás, mert 1. szeretek veszélyes helyeken mászkálni; 2. kíváncsi vagyok; 3. és mindent meg szeretnék örökíteni, ami elém kerül.

A leiratot is elolvastam, de most nem ezzel szeretnék foglalkozni. Amit látunk egy olyan tér, egy olyan helyzet, ahol a kint és a bent határán vagyunk, ez az ablak, ami tulajdonképpen egy nyitott ablak, de mégsem egyértelmű, egyrészt az áttűnésekkel, másrészt az ablakba belógatott tárgyakkal. Még az alkotó is megjelenik a tükröződésben, ezért abszolút el tudom fogadni első leckének. Szóval érdekes ez az egész. Az, ami kérdésként fölmerül az, hogy nem tudom, hogy mi az, ami téged ebből igazán izgat. Ez a helyszín egy nagyon jó helyszín, de kérdés, hogy mire, ezt kellene kitalálni. Önmagában is jó és szép, meg lehet találni benne részleteket, de akkor tessék a részletekben keresni a megfejtést. Ha van még ide módod bemenni, akkor én abban keresném Mariannt a továbbiakban, ami ennél a helynél téged megihlet. Most az izgalmas, hogy ez a két figura, aki ezen a grafikai megoldáson látszik a fegyverrel, akár rád is célozhatna. Ez is egy üzenet lehet. Mint első lecke, abszolút jónak tartom, és a három csillag megvan rá, várom a folytatást. (hegyi)
értékelés: