Igen, itt van az, amikor a helyén van a dolog. Tökéletesen rendben van a kompozíció, Ágnes jól eltalálta azt a helyet, ahol ezt a képet akarja csinálni, szerintem ő tudta, hogy mit csinál, magyarán nem csak a véletlen dolgozott itt a kezére az árnyékokkal és a domboldallal, hanem ő ezt előre megnézte, és eldöntötte, hogy itt ezt a helyzetet fogja megoldani. Ebben az a zseniális, hogy létre tudott hozni egy olyan kompozíciót, amiben érvényesül a tömegelhelyezés és a formák hatása. Sokszor mondtam azt, hogy képzeljük el ezt a képszerkesztést úgy, mintha egy kétkarú mérleg lenne. Ez szinte illusztráció az én dumámhoz: itt a kétkarú mérleg. Az egyik oldalon van 43 kiló Ágnes, a másik oldalon van 43 kiló hegy. A kettő kiegyensúlyozza egymást. Az egyik oldalon van 20 kiló hó, a másik oldalon van 20 kiló kerítés, és tökéletesen rendben van az egész. Ráadásul, amennyit még ehhez hozzá kell még a patikamérlegen mérni, hozzáteszi az, hogy maga a kerítés vízszintes tartó oszlopai, ahova a kamerát Ágnes elhelyezte, nem középre vannak téve, hanem szintén átlósan futnak, és ennek a nagy szürkeségnek, ami létrejön ezzel a fafelülettel, tökéletesen jó ellenpontja az árnyék, ami a hóban létrejön a másik oldalon. Ezen felül Ágnesről is sokat elmond a kép, a hóval, a kerítéssel, a szembenállással, szóval Ágnes, megvan a három csillag, megoldottad a leckét is, le a kalappal. (hegyi)
értékelés:
Számomra elgondolkodtató kép. Nagyon jó lenne, ha én is tudnék ennyire jó képet csinálni. Profi! Ez a képed tetszik a legjobban , nagyon jó lett! :) ***
Köszönöm szépen, Dóra. Neked is sikerülni fog, bár az nem ilyen kép lesz, hanem amolyan Dórás (avagy Virágos).