Mintha egy kőnyomatot látnék, olyan ennek az egész képnek a hatása. Szépek a tónusok, a színek, örülök neki, hogy nem valami szépia tónust kapunk. Nem tudok mást mondani, nyilván itt a természeti formákból indulunk ki, és ezeket akvarellszerű művészi szinten, mint egy pasztellrajz, fogjuk föl. Ezt azzal érte el Vera, hogy mozdított a kamerán, és ez a harántirányú elmozdulás okozza ezeket a csíkokat, ami egy esztétikailag tökéletesen elfogadható irány, és az üzenethez is hozzáférek, mert mindenkinek vannak olyan gyerekkori élményei, amit hozzá tud az ilyen folyóparti helyzetekhez kötni. Finom munka és nőies is. Ezeket a regéseket, rezonanciákat nem biztos, hogy egy férfiember olyan könnyen észreveszi, ehhez kell az a plusz, amit a női alkotók hordoznak magukban, hogy ezekre szenzitívek legyenek. Jó a tömegelhelyezés is, kicsit a jobb középső-fölső résznél kiég a vízfelület, azzal nem ártott volna valaminek történni, jobban örülnék, ha az nem menne el fehérbe. Ennyi az esztétikai hozzáfűzésem. (hegyi)