Csaba nagyon jól érzi azt, amit Leonardo a levegő rétegekről mondott, ezek a pára, vagy köd rétegek egyrészt nagyonis jellemzőek az őszre - tegnapelőtt Zsoltnak és nekem is volt részem ködben autózni, jöttek is a macikák... - tehát a megfigyelés és az időpont megválasztása nagyon jó. Ha a kép címét figyelembe vesszük, akkor a viszonyulás is értelmezhető, hisz tömören annyit mond Csaba, hogy El. A kérdés csak az, hogy ki az, aki el? Ha más a szereplő, akkor neki meg kéne jelennie a képen. Piroska világgá megy. Jancsi bottal üti a nyomát. Ha ez a megfejtés, akkor helyes a szemsík megválasztása. De ha a szereplő a fotós - és rajta keresztül a néző - akkor ennél lejjebb kell ereszteni a kamerát. Ez már csak azért is segítene, mert a jelen kompozíciójának fő eleme az út. A fák, a köd az csak szimbolikusan és díszítésként jelenik meg, az időt és a teret adja hozzá, de a főszerep az úté. Márpedig most az út körülbelül egy ötödnyi vagy még annyi sem. Ha növelnénk az út képi méretét, akkor az árnyalatsorrend is helyre kerülne, a nagy sötét út a nyomaival izgalmas lenne, és kevesebb lenne a tónusában homogén ég. Jó lenne egy ilyen próbát is látni, ha Csaba egyetért. (szőke-hegyi)
értékelés:
Köszönöm az értékelést. Született a helyszínen olyan kép, ahol az út megkapta a kép nagyrészét, de ott nem éreztem azt, amit az oldalt határoló fákkal és az út végén valahol a kanyarokon túl látszó fénnyel érzek ezen a képen, valakit, aki végigment az úton. Az ég túl nagy tömegével (most, utólag) egyetértek.