Kedves Zsolt ! Olyan szomorú lettem. Azon gondolkodtam, hogy történhet ez velünk. FÉLTETT NAPOK! Az emberek nagy szeretetben éltek az év 365 napján. Élték igazi önmagukat.Legfőbb vágyuk szeretni és szeretve lenni szabadon.Aztán egy napon gyanussá vált és kételkedni kezdtek, nem hitték, hogy ez igaz lehet. Már csak az év 364, 363, 362, 361, 360, 359, 358,..................................napján élték a teljeséget a valóságot. Vészesen fogytak az örömteli napok. Míg felkiáltottak elgyötört, kínos pofával. Istenem legalább karácsonykor legyünk boldogok és önmagunk!!!!!!!!!!!!!!Már alig emlékeztek az igazi valójukra a szép ídőkre. Már nagyon féltették és ragaszkodtak a megmaradt téli napokhoz.. Ezért kitalálták, hogy feldíszitik és megvásárolják sok pénzért és elnevezik karácsonynak. A gyermekeik szemében még ott ragyogott a fény és ezért sajnálatból elhazudták, eljátszották nekik a szent estét. A szinházi előadás pocsékul sikerült, mert ehhez a darabhoz nem kell jelmez, levetkőzni meg mindenki fél. Itt nem az ünnep a pláne hanem, hogy hány napod van és abba akár beletartozhat december 23, 24, 25.

Tökéletesen egyetértek az elhangzott gondolatokkal...

Emlékszem, gyerekkoromban kicsit idétlen volt számomra, amíg "hülyére vettek", hogy jön a Jézuska... :-)
Persze nyilván nem a "hülyére vevés" volt a cél, dehát lesarkítva mégis ez volt az "eredmény".

Á, alig volt feltűnő, hogy minden 24-én a szülinapi köszöntés után (dec.24-ei vagyok) el kellett menni aludni (máskor soha), és jéé, mindig véletlenül pont akkor hozta Jézuska a fát, amíg "aludtam"... Viccesnek tartottam már akkor is... ;-)
Aztán egyszer meguntam, és kimentem, persze a legnagyobb faállítás kellős közepébe. Anyám sírt, hogy elmúlt egy varázslat (már akkor is azt tartottam, hogy semmi sem múlt el ezzel), apám tulképp örült. Ettől még megmaradt az ünnep annak, ami addig is volt. Számomra legalábbis.

Magam sohasem állítok fát, ezt már igen kicsi koromban eldöntöttem.
A szüleimnek is mondtam, hogy hagyják ezt, nekem nem kell fa, de nekik kell, ígyhát csinálják még mindig.
Szóval még általános iskolás koromban eldöntöttem, hogy nem fogok karácsony-fázni... ;-)
Egyrészt szerintem annak a természetes helyén, az erdőben van a jó helye, nem a szobában, ahol meghal, másrészt az ilyesmi egyenlő a bálványimádással, harmadrészt semmi köze a magyar szokásrendszerhez, csak átvettük a németektől. Minek?
Egy szép karácsonyi koszorút azért készítek az asztalra és kész, ennyi jelzi, hogy karácsony van, meg szülinapom. Tulképp még ez is felesleges, de szép. :-)
A koszorú legalább valóban jelképezi azt, amiről ősileg szól ez az ünnep: a Fény megszületését, hiszen ekkor van a téli Napforduló (22-én), s mint minden kerek dolog, a koszorú is a Nap egyik jelképe.
Mint ahogy bele sem gondolnak az emberek, de a Karácsony teljes színvilága (főleg arany és vörös színek) mind a Nap, a Fő Fény szimbólumai...

A baj különben ott van, hogy mára ez az egész ünneplősdi (nem csak a Karácsony, hanem minden más ünnep, beleértve a név-, születés- stb. napokat) már rég nem arról szól (a túlnyomó többségnek legalábbis), amiről kellene!
Itt már az számít, hogy mekkora, meg milyen drága ajándékot ad/kap valaki, és aki nagyot ad, az azért teszi, mert nagyot vár vissza. Hát akkor hol van itt a Szeretet?!?!?!
Ezért nem szeretem én sem ezt az időszakot. Magát a Karácsonyt szeretem, mint magát azt, amiről eredetileg kellene, hogy szóljon, de amit mára csinátlak belőle, az kész hányinger... :-(

Egyébként meg valóban az van, hogy minden pillanat lehet ünnep, ha azzá teszed, teljesen felesleges kitüntetett dátumokat meghatározni, hogy "majd akkor"... A legszebb pillanat mindig a jelen, ebben kell lenni, nem valami múltban, vagy jövőben ábrándozni, s akkor minden oké lesz. ;-) Bármely pillanat ünnep lesz, ha hajlandó vagy meglátni benne az ünnepet, és megadni magadnak azt, hogy érezd a boldogságot benne. Ez önmagában eleve az egyik legnagyobb ajándék, amit adhatsz. Magadnak, és így magadból kisugározva ezt a boldogságot másoknak is!
Néha persze nehéz... De senki se adta írásba, hogy egy sétagalopp lesz az élet... ;-)

Nna, kicsit hosszúra nyúltam, abba is fejezem... :-)))

Így az ünnep előtt szerintem sokan vagyunk így, kicsit muszályból örülősre véve a formát.
Egyébként a gyermekkori karácsonyaim nekem is így zajlottak. Míg anyám bejött a szobába, és el nem kiáltotta magát kicsit sem kedves hangon : Tibi! kikötötted már azt a ...fát? És apám halkan csak így válaszolt: igen. Aztán jött a csilingelés, mi izgatottan berohantunk az öcsémmel..még jó, hogy ki volt kötve a fa.
Csak felnőtként vettem észre, hogy apám mindig bontatlanul a fa alá tette az ajándékát...
Jobb lenne egész évben szeretni a másikat...nem csak egy dátum kedvéért.

Hát az úgy volt, hogy ez mobillal készült, nem utólagos az effekt, ezt a teremtő így hozta, ennyit tud a szonierikszon. Annyi volt előzetes beállítás, hogy fekete-fehérben vettem fel, gondolva, hogy mivel kevés a fény, az élvezhetőbb lesz. Hát... ez lett belőle. Maga a gondolat, az érzés pedig tusolás közben jött, ott, akkor, nem nagyon gondolkodtam én ezen, hogy majd ezt így mondom, azt meg úgy. Kijöttem a víz alól, aztán felöltöztem, lekucorodtam és mondtam. Vágva sincs.

én átérzem, hogy utáltam mindig karácsonykor a Fanny és Alexandert:)
nekem ezek a kamerába mondom el a világ fájdalmát filmek kicsit emósak. köszönöm szépen, de nálunk is haldoklik a tehén oszt mégse panaszkodom. jobb amikor ezek az érzések elvontabban tudnak jelentkezni, mint pl a kórházas portréd. és lehet a grafikus képvilága miatt nem érzem olyan őszintének mint a gyertyás portrédat. itt nekem ezt öt disznósra az menti meg, hogy ez a szürkés kép, és az elbeszélt élethelyzetek nagyon jól összeállnak a fejemben a vágy egyfajta képévé. akkor érzek ilyen világot mint amit ez a film felidéz bennem, mikor sokat vagyok városi közegben és már napok óta csak azt lesem mikor lesz időm kimoccanni az erdőbe lazítani kicsit.

Szerintem ez egy kicsit "túl lett magyarázva". Asszem erre mondják, hogy a kevesebb néha többet mond. Ugyanakkor az elmondottakkal egyet is értek meg nem is, de ez már szubjektív. Nekem egy kicsit olyan érzésem volt, hogy a téma nem lett jól végiggondolva. Szerintem ez három citromdisznó.