Tudom ez egy szokványos képbeállítás, de ez nagyon ritka pillanat nálunk, amikor mindhárman együtt lehetnek, anyukám és a két fiam.

Azért szeretem ezt a képet, nem akar másmilyen lenni, nagyon erőteljes a kultúrvilága, az otthonkákkal, a pulcsival, szemüvegekkel, a tekintetekkel és nagyon-nagyon jó az, ahogy a fotós bele tud lépni ebbe a világba és látszik, hogy a fotós tökéletesen jelen van ebben a közegben. Bizalmat kap az ott lévőktől, és ettől olyan megejtő az egész, ettől láthatunk bele egy valós térbe, mert odaengedik a fotóst, aki a gépen keresztül közvetítheti nekünk ezt a szeretetteljes családi történetet, ahol gondolom nagymama és a gyerekek láthatóak. Az a nagymama aki megengedi, hogy mellette a fiatalember akár így hajoljon rá, telepedjen rá. Én ezt a képet nagyon szeretem ez három disznó. A következő lépcső, hogy egy ilyen bennsőséges szituációban is megtalálja a fotós, hogy miképp tud fotósként is úgy jelen lenni, hogy a világításra is figyelem jusson. (szőke)
értékelés: