Oldmannak is volt egy gyerekkora. És el is meséli.

   "Mentünk a szántásba dínócsontokat keresni, meg bungit építeni, meg harcolni a másik utcai gyerekekkel."
   "Oldy szegény szüleid... és a lánytesóid is belevitted a rosszba néha?"
   "Hogyhogy még élsz, Oldy?"
   "Egyszer húgomat a hajánál fogva rántottam vissza a járdára a kocsi elől, lehetett vagy 5 éves."
   "Azt a rohadt élet! Hát, Oldy, a rossz gyerek fogalma nálad enyhébb, mint a lepkefing."
   "Azért volt ennyi lélekjelenléted, mert a gyerekkori rosszaságok alatt megedzőttél."
   "Szerencséd volt, nagymamám is így járt, hogy nem kezelték, elhajtották a fenébe és neki mai napig béna a bal keze."
   "Ez jó volt, Oldy, köszönjük szépen."