Az a helyzet, hogy abból a szögből, ahonnan ezt a képet megcsináltad, István, abból sajnos az a helyzet, hogy igen, de ilyen fa nálunk, a kerületben is van, meg máshol is látok ilyen fát, amikor kiszárad szegény, és ezek a különböző élősdi növények meg is fojtják a fát, még halálában is szorítják. Ez egy távolságtartó megközelítés. Korrekt, de nem több. Ez egy fa, meghalt, le vannak töredezve az ágai, de mintha féltél volna attól, hogy a fejedre esik egy ág, és nem mertél volna közelebb menni. Azért ennek a fának a környezete annyira nem fontos. Itt arról kellene beszélnünk, hogy mi az, ami téged érdekel. Ha a környezetével is foglalkozni akarsz, akkor az lett volna jó, ha egy olyan fát keresel, ami a sok-sok élő és virágzó fa között áll halottan, vagy valami nagy pusztaságban árván, egyedül, de mindenképpen jellemzően. Itt ez nem adatott meg. Ha pedig nem, akkor foglalkozz a fával, de miért vagy ilyen távolságtartó? Ha a pusztuláson, az elmúláson akarunk végigmenni, akkor nem lehetünk ennyire visszahúzódóak, azt az élményt valahogy át kell adni, így nem fog sikerülni, ha ennyire kidekázod azt, hogy ez milyen szép átlós kompozíciót hoz az ágakkal, és milyen kusza. Én ezt a képet visszaadom ismétlésre, és szeretnélek arra kérni, hogy menj újra el a fához, tölts időt vele, és gondold végig azt, hogy mi közöd van hozzá. Próbáld meg ezeket az érzéseket magadban felhozni, és az meg fogja adni azt a formát és helyzetet, hogy mikor és hogyan fogod őt lefotózni. Egy biztos: így nem, mert ehhez nincsen közöd. Nem érzem azt, hogy bármi közöd lenne. Biztos vannak az életedben olyan szituációk, amik veszteséggel, fájdalommal, gyásszal jártak, tessék ezeken elgondolkodni ott a fa környezetében, és lehet, hogy majd ezek egymásra találnak. István, én itt mondom neked, hogy az első három leckét nem kellene abbahagynod. Nagyon fontos lenne, hogy az önismereti részét még egy kicsit gyúrjuk ennek a dolognak, mert nagyon gyorsan túlléptél rajta, és én úgy érzem, hogy ott van a kulcs. Amint ott, azokat az ajtókat ki tudjuk nyitni, ott fel tudjuk szabadítani a dolgokat, onnantól kezdve fog eljönni az a pillanat, amikor már ez már bármi más leckénél is hivatkozási alap tud lenni, addig nem, addig csak korrekt képeket fogok kapni, de ez nem annyira érdekes. Ismétlés. (hegyi)