Kedves Eszter, ezt a barnított dolgot felejtsük el, még akkor is, ha érzelmesek vagyunk a házasságkötés szempontjából, és a megrendelőt is beszéljük le róla! Lehet, hogy ő kéri, hogy ilyet szeretne, mintha a saját nagyanyja lenne a képen, de az idő ezt meg fogja tenni, ki fogja neki barnítani, ha sokat tartja a napon, ne dőljünk ennek be. Ez a kép fekete fehérben gyönyörű lenne. Nagyon szép maga a ritmus, és nagyon fontos az, hogy a férfi csak a kezével van jelen, és az egész egy nagy fekete tömeg, és a nő az, aki a maga pompájában megmutatkozik, mert ez a kapcsolati helyzetről is nagyon sokat elmond. Ez a része nagyon tetszik, az egy másik kérdés, hogy lehet, hogy pont ebből kifolyólag nem a nőnek kellene kapaszkodnia a férfi kezébe, hanem a férfinak kellene fognia a nő kezét, még akkor is, ha ez esetleg a szertartás szempontjából nem helyes. Azért, mert a férfi kezének a struktúrája határozottabb, mint a nőé. A nő finomabb pólusai, vonalai most itt a karral, és ezzel a kéztartással, ahogy ez megjelenik, ahogy a hüvelyujját és a mutatóujjának a felét látjuk, viszonylag egy homogén felületet ad, amíg a férfi kezén a szőr és az idő másképp dolgozik, ezért ez mindenképpen határozottabb és kontrasztosabb lenne, ráadásul a férfi határozottabban tudna jelen lenni, ha már őt csak a sötétből előtűnő kezével ábrázoljuk. Egyébként három csillagos kép, és megvan a leckemegoldás is, de ígérd meg, hogy ezt a barnítást elfelejted, és ezt a többieknek is mondom, hogy utolsó eset, hogy barnított képre három csillag jár. (hegyi)
értékelés: