ez izgalmasan kezdodik, hogy mondjam, a tegnapi is bolond volt, csak maskepp
Hát nem mindennap papsajt.
ez a dobru nem ugyanaz, mint a femes testu blues gitar?
Ilyen van a Gál Csaba Boogie-nak is, ugye?
Aha, ilyenje
Mondjuk ehhez a gitárhoz nem illik a susogós melegítő, az biztos
Azt hinném, hogy ez a tin guitar de pedig nem.
Jézus, ez Karel Gott?!
Ez merész.
a festos musorban bezzeg nem mertetek lejatszani
Gondolkozom egy karácsonyi Karel Gott különkiadáson.
karnevál lesz?
Ezt én hallottam már, Gott az a permanens ciki.
Olyna, mint az a Rebekás vén fasz volt, a nevét se tudom már, ti emlékeztek?
Meg Korda György a Szigeten. Milyen divat volt ezeket a szarokat szeretni...
Uhrin Benedek.
azaz
én bevallom, sosem értettem, miért lett divat a bácsi
olyanok, mint a Semjén Zsolt. Bármihez köze van, annak lesz egy kis diszkrét szarszaga.
mikor ernek veget Herr Gott vegletekig megerdemelt percei?
Várj, a diszkrét szarszag az Hrabal kopirájt, ne említsük együtt a baszódjálmeg szarral
Csaba, te az utóbbi időben nem vagy eléggé befogadó.
lehet, vagy a kozonsegem nem eleg befogado a derekszogu velemenyemre
Csaba, nem, csak furcsa picit a szögletesedésed, nem voltál te ilyen, hogy is mondjam, öreg.
ilyen az ido, telik folottem
miles meg Kálmán a tegnapi adásom nem hallgatta még meg, érzem.
de, csak ezt hamarabb vettük fel
jó szar zenéket raktál össze 
fogaim? minek az, a tejberizs teljesen jo kaja
miles, pótlandó, gyerekkorom legszarabb diszkózenéi voltak.
Csaba, mert ha fájnak, akkor értem az érzelmi állapotod. 
Alapvetően igaz, amit mondtok a meghaladásról, de nyilván szubjektíven vannak kivételek, amikhez vissza lehet nyúlni. Nekem Joplin, Doors, de akár a Kraftwerk is ilyen. Kérdés, mennyi ezeknek a szavatossági ideje?
kerdezd gg-t, ott vannak idos szerzok
Ami nálam fiatalabb zene, az szerintem többnyire nem sokat ér. Tisztelet a kivételnek. De ezt már mondtam.
Csaba, gg szerzői érzelmi kérdések, nem hallgathatósági. Ha hallgathatósági lenne, akkor az az irány a jó, ahogy Nigel Kennedy hozzányúl, megáévá teszi és ehetővé.
a hallgathatosag objektiv?
Hát, csak annyira, amennyire matematikailag lerajzolható, hogy mennyire hallgatták saját idejében, később, meg most.
a hallgathatosag kvalitativ?
Ha a tendencia erősen esik, akkor lehet objektivizálni, talán.
Van akinek a zene magában kevés, szüksége van szórakoztatóipari melléktevékenységre, hogy lekösse magát vagy a közönségét. Zenél de kell hozzá a bohócorr, vagy egy kis balett, vagy füstköd, mert ő se hiszi el, hogy amit csinál az magában is érték.
Hát, műsorvezetőink valamiképp a kvalitatívság mellett érveltek.
megkockaztatom, hogy gg egy-egy sztarjat ma tobben hallgatjak, mint sajat koraban
Vagy ha sjaát korában népszerű is vol, mint pl Locatelli, utána hip-hopp elfelejtették és száz-százötven év múltán kerül elő.
gg, van ilyen is, popsztárok kábé. De azért a dolog nem csak popsztár kontra neurotikusan komoly zene között billeg.
gg. Ezzel egyetértek. Ezért jönnek a hűdenagy amerikai énekesnők mindig gigantikus showműsorral. Kell a hozzáadott érték mert magában nem áll meg a produktum.
Az, most volt a black friday-en Locatelli póló akció.
De így legalább kiválógatódik a sok izé közül atz érték. A kortársban is van érték, csak még nem válogatódott ki és elnyomja a zaj.
miles, de ez van komolyzenében is, akik bohócműsort kerítenek köré, mert ezzel a szélesebb kör érdeklődését keltik fel és az hozza a bevételt.
Szerintem a zene, mint ahogy bármi más művészet is, sokszor kötődik emberekben képekkel, szituációkkal, életeseményekkel - és ezért van a retrónak létjoga, mert segíthet emlékezni.
Most az ugrott be, hogy a Müller mondott valahol egy ilyet: Szép dolog a nosztalgia ha időérzékkel párosul.
Ami nekem a komolyzenében nem tetszik, az az az attitűd, amikor finnyázás van, ha valaki hozzá mer nyúlni a szeretett szerző darabjához és átértelmezni. Höc höc, mintha tudnánk, mit akart a szerző. 
Mondja az, aki köp a megzenésített versre.
nem köp. hány.
az a tesco gazdaságos műélvezet kábé.
mármint javarészt iszonyat bugyuta zenékkel csinálnak csasztuskákat a versekből, szájbarágva, előmelegítve.
"hozzá mer nyúlni a szeretett szerző darabjához és átértelmezni"
gg, butaság, hogy ezt akarod párhuzamba állítani te is érzed. Átértelmezés, amit Jarret csinált, vagy amit Kennedy csinál ma. Amit a verset megzenésítők, az a sika kasza léc.
általánosítani mindig veszélyes.
Demeternek is értelmezték át fotóját grafikába egyszer, lett is belőle elég vastag számla, remélve, hogy a kedve is elmegy a fakezűnek.
gg, kivéve a dzsungelben. ott életet menthet.
kicsit jajj ez a muzsikaszám most 
Jó a faszi. Ez az a szám amit simán túl lehetne énekelni, de ő nem.
a zenei alafestes kiveloan leirja az enekes szineszi kepessegeit
Ja csak kicsit nem tudom, hogy most ez paródia vagy komoly
Elvis nélkül ez a zám azért rém lapos.
Javaslom mindenkinek meghallgatni az Aura Lee című számot. Tanulságos.
Dávid Lincsért megéri
Csak hogy tudjuk Elvisre úgymond mik voltak hatással.

Ja, én is megnéztem a Cage-s Linchet. Hát, mondjuk zsengének.

No, hallgatom az adást, és hála nektek magamtól és magabiztosan felismerem már Les Claypoolt. Ott még nem tartok, hogy köztetek is különbséget tudnék tenni, nem tudom melyik a gitárpedálos, melyik a nagybőgős, melyik Miles, melyik a másik (Kálmán?), de szórakoztató hallgatni benneteket. Laza, agyas, kulisszák mögötti érzés, ahol együtt dumálunk, iszunk a zenészekkel. A paintitblack németül is tetszett, én tervezem egy másik változatát megmutatni majd. Feldolgozásban pedig hasonlóan ütős a duhast, klezmer változatban, jiddisül. Csecsalogány, rótundsvarc, vödörnyál, ha használnék olyan kettőspontzárójeleket, most ideraknék párat. Kicsit a Koncz Zsuzsa v. Dr. Albánt igazságtalannak éreztem, de az egyediség játszik, én is úgy kattintok, hogy 500e felettiekre már nem nagyon. A stairways jó volt, agyas, fúvós, néha reggis, Zappát nem nagyon ismerem, de rákeresek. Na és most Lincheztek éppen, neki minden filmjében vannak érdekes zenék. Mondjuk a Nicolas Cage nem feltétlenül hiányzott, de végigszenvedtem. Még mindig tetszik ez a zenészpárbeszédes formátum, jöhet a többi ugyanígy tovább, köszi.