Tulajdonképpen a feladat érthető volt, és tulajdonképpen erre ez a megoldás is valamennyire értelmezhető, hiszen amikor bújócskáztunk, akkor általában egy fának a törzséhez tettük oda a fejünket, a kevésbé stréberek lazán, akik nagyon jól akartak szerepelni, azok a kezükkel is eltakarták a kilátást. Persze ez a képen nincs rajta. Ez is az egyik bajom, hogy közel megyünk a fához, a fának a törzséhez, de nem látom, nem érzem, ha nem tudnám, hogy mi a kifejezett lecke, akkor nem nagyon tudnám értelmezni, márpedig anélkül is kéne tudnia a képnek ezt közölni. Nekem ez most hiányzik a képről, hogy értelmezhető legyen, hogy a bújócskának melyik részéről beszélünk, duma nélkül is. Hogy ezt úgy oldod meg, hogy megkérsz valakit, hogy álljon oda vagy úgy oldod meg, hogy árnyékot vetsz a fa törzsére, ezt nem tudom, több megoldás is létezik, de azt neked kell megkeresned, mert ez a te ötleted. (hegyi)