Az itt (http://szakkor.estiskola.hu/2008/03/18/az-agyunk/) látható sarokból az egyik maci csinálta a képet, míg én aludtam. Én csak annyit tettem vele, hogy a függőlegest függőlegesbe hoztam, mert kicsit ferdén tartotta a gépet.

Abban az esetben értelmezhető a kép, ha valaki mint egy történetvezetést, tudja az előzményeket, de ha ehhez nem tud hozzáférni és csak ez a kép marad meg nekünk, akkor izgalmas az a felvetés, amit a cím próbál közölni és erősíteni, hogy egyfajta szubjektív képet látunk, de ez a beállítás, amennyiben a jobb alsó sarokban látható szőrös kis szerkezetet nevezzük macinak, akkor ez nem a maci szubjektívje, hanem egy ansnitt kategóriában látjuk ezt, főleg a veszternfilmeknek volt ez sajátja, amikor az utolsó jelenetben lőnek egymásra a hősök, akkor látunk ebből példát, főleg az amerikai verzióban, ahol a pisztolynak is látszania kell, ez a nagyon híres példa, de ez itt a címmel nem adekvát választás, hisz a fotós valami olyat nézhet, amit a maci is lát, tehát a maci is a képen van. Nagyon jó az irány és az ötlet, de kompozícióban kellene még foglalkozni ezzel, hiszen egy gegről van szó, ahogy a maci látta, és a geg, vagy a humor mindig akkor működik a cirkuszban is, ha a bohóc el tudja dobni a tortát és eltalálja a másik bohócot, és a néző látja ezt és érzékeli, tehát a nézőt segíteni kell ebben, ezért ezt ismétlésre visszaadnánk. (szőke)
értékelés: