cím nélkül

cím nélkül

Ez volt a tartalek kepem a szentivaneji radiomaraton napjara.

Jó a kép, a pillanat, a helyszín, az utómunka sötét lett, és hát na, nehezen mondok mást, mint hogy bár rühellem a spongyabobot, mint a büdösbogarat, a totális agyhalál után is van élet, bizonyítja ez, de itt most sikerült találni egy képi kontextust, és ez már eleve nagy dolog, aztán hát az is van, hogy ha érdekel a street fotó, akkor ezzel is kéne nyitni egy mappát majd. Tudom, első három lecke, na értem én, lássuk már! Utóirat. A leiratot szerencsére nem is láttam, most, hogy igen, mmm, hhhrg, csak annyit mondok, hogy nem is akarom érteni, mi lehet az összefüggés, és ne, el ne magyarázd kérlek, mert tökön szúrom magam, na az már primer lenne és szar. (hegyi)

Hozzászólások

Nagyon jó, ahogy keveredik a rajz és a valóság. Tetszik.

Új hozzászólás