Nagyon jó megoldás a leckére, mármint az ötlet, a meglátás, felidézi a gyerekkorom, amikor eső után a száradó aszfaltra a bicajjal rajzoltunk nyomokat, tehát ez a része rendben van a képnek. Ami úgymond általános kérdés ilyenkor, az a kamera nézőpontjának megválasztása. Ha a felnőtt szemmagasságából exponálsz, akkor az a felnőtt világából nézi a szituációt, azaz ha a gyerekkor élményébe bele akarunk kerülni, jószerivel a kamerát is az ő testméretükhöz kell igazítani. Természetesen vannak kivételek, amikor a gyerekkor magányát, riadtságát akarjuk szimbolizálni, akkor jó lehet a fentről lefelé fényképezés, de ennél a képnél biza lejjebb kellett volna vinni a kamerád, mert így most ez a szemszög ellene dolgozik a történetnek. (hegyi)
értékelés:
Köszi itt is Zsolt a fáradtságodat! Röstellem, hogy többször el kell mondanod - nem mintha nem értettem volna. Tudom, még az sem mentség, hogy korábbi a fotó, hiszen amikor beküldtem, tisztában voltam vele. Hogy mivel mentegettem magam, azt is már oktalan lenne fejtegetnem :) A lényeg, értem, és köszi, jön majd egy következő megoldás...