Érdekes kalandom volt ezzel a képpel. Az eredetihez képest ez most tükrözve van. Ahogy az eredetit néztem, eszembe jutott, hogy jobb lenne tükrözve. Megcsináltam, és elképesztő a különbség az eredeti és a tükrözött között, csak azt nem tudom, miért. Meg azt, hogy csak nekem, vagy másnak is. Akinek van kedve, esetleg nézze meg tükrözve, (az eredeti állásban) és írja ide, másnak is van-e látványos különbség, vagy csak nekem.

A probléma, amit Gábor felvet a képpel kapcsolatban, nevezetesen, hogy ha tükrözi a tartalmat, akkor más érzetet ad a kép abból adódik, hogy a képolvasás, mint ahogy a szöveg olvasás is balról jobbra történik. Ebből adódik, hogy az emelkedő forma bizakodó, pozitív érzetet hordoz, míg a süllyedő, lefelé mutató vonalak borongósabb, negatív irányt mutatnak. Azért is fontos ezt megfigyelni, mert amikor képet komponálunk, akkor ezek az érzetek a formák tudatos használatával erősíthetők. Bal oldal a múlt, jobb oldal a jövő, ezért is fontos lehet például modellnél, hogy adott személy merre néz, ha profil, félprofil, akkor merre fordítja a fejét, vagy például beszélgetés közben amikor visszaidéz valaki valami történetet, jószerivel miközben gondolkodik, valószínű, hogy balra fogja fordítani a fejét, ha előjel nélküli, avagy pozitív történetet idéz, akkor felfelé néz, ha számára nyomasztó, szégyenteljes sztoriról van szó, akkor lefelé. Érdekes lenne ennek a tudományos hátterét megkeresni, milyen agyi tárolási struktúrák és metódusok miatt lehet ez így, gondolom a pszichológia területén keresendő a válasz. Ami a képet illeti, a Gábor által nem nagyon sokra tartott instant fotó képi világát látjuk, megörökíteni a pillanatot, jobb esetben képi jegyzetet készíteni. Lötyögős a kompozíció és ráférne némi utómunka, hogy határozottabbak legyenek a színek és tónusok. (hegyi)
értékelés: