Godunov

Godunov

Alakod sötét festéke folyik tág pupillám vásznára.

Arcod csiszolt fájdalma matt időbe mered.

Foszlik a tett, vérén tisztul a vég áldozati oltára,
rögöt formáz a kövén hagyott tekinteted.

Hozzászólások

Köszi, sajnos nem voltam még netközelben sem éppen, de feltétlen meghallgatom a műsorotokat utólag! :)

Felkeményedés című Véleményesünkhöz ezt a fotódat választottam ajánlóképnek.

Godunovnak könnyen utána lehet nézni a neten is, egy zűrös dologba keveredett az orosz trón környékén a XVI. században. Azzal vádolták, hogy megölette a kis cárevicset. De igazából nem lehet tudni, bizonytalan a dolog, hogy neki köze volt-e hozzá. Mindenesetre különös figura volt...
De tényleg, lényegetel, nincs a képpel összefüggésben így, csak távoli asszociáció, a bizonytalanság miatt, az előítéletekre egyfajta válasz.

Egy nem technikai kérdés lehetne a kép kapcsán, hogy bűnös-e az az alak pl... De ez így már túl van feszítve. Ennyire nem fotózok tudatosan. Nem ez járt a fejemben, sokkal inkébb az elmúlás, nem az ítélet. A vers, a szöveg megvezet, asszociáció volt, de nem bánom, mert a mesemondás az ilyen... Az is megvezeti a hallgatókat, úgyhogy... :)
Köszönöm ismét!

Nekem a nyárs kell, nyárs ez az érzés:-)

Kedves István!
Sokszor visszatértem e képedhez, nagyon hatásosnak tartom, a versért pedig külön gratulálok!
Első reakcióm az volt, hogy kár a "nyakazó" ágért, de most már nem vagyok benne biztos. Mindenképpen erős, gondolatokat ébresztő fotó. Elmúlás, megbánás, szomorúság érzései kavarognak bennem a képet nézve.

Kedves István! Az előző hsz-d vagy reakciód mentésével megelőztél pár másodperccel.. :) Az ág mint nyakazó kell oda.. Godunovról nem tudok sokat, és azt se hogy mi is a kérdés lényege, de szerintem ami kb lelővi a fejet így ebben a merőleges formában nekem szimbolikus pláne hogy bemozdult.. persze lehet hogy ez enm is kérdés és én nem voltam figyelmes.Szóval a kapucni meg a környező kis gallyakat szerintem lehetne likvidálni, úgy koncentráltabb lenne a pusztulás elmúlás ha az volt a cél.
A ház nem is lényeges, csak kicsit szőröztem... :)
Vágni lehet hogy kell ezt most nem érzem!
A vers nekem tetszik és szeretem is ezt.. régebben sokat csináltam ezt presze és sajna nem sajáttal de nagy magyarokéval igen, és ott se egy egész illusztráció volt, csak egy hangulat foszlány egy impresszió amit képben szerettem volna viszont látni és a reakciót hogy más hogy érzi.. tehát ez az irány út amit előadsz nekünk, nekem szimpatikus!
Ami a mhárketinget :) illeti, hát ez is egy csatorna, az meg olyan hogy élni kell vele szvsz és ha nem tolakodó, akkor hát mért ne. Én mindig elolvasom, másoknál is és ezzel nem vagyok egyedül gondolom. Mellesleg több értelmét látom ennek így saját alkotásként mint amikor én bemásoltam mások akár (a képhez) találó vagy nem gondolatát! Az kevésbé eredeti meg van aki nem is szereti de ki ezt ki azt én a paplant..

Dávid, köszönöm, és teljesen jól érted a verset. Eredetileg egy kedves barátom festményéhez készült.
És a kép külön életen van részben, hangulatfestő csak, nem illusztráció de így legalább verseket is küldhetek (ezerbocsánatéselnézéstaszámítómagatartásmiatt), amit nagyobb eséllyel néznek meg a fotó miatt... márketing... :)) ha ez így nem oké, nem teszem többé... De Zsolt eddig nem reklamált, sőt, inkább azt modta, lehet...
A ház... Két monitoron dolgozom, egyiken látszik, a másikon nem. De ott van, ez igaz.
Köszi szépen a figyelmed!

Eléggé mesél az egész, hagy írjam le az első benyomásaimat ((azért fontos az első mert az jön de nem mindig az a legjobb gondolot, van amit érdemes többször nézni átgonolni akár hosszabb terminus is lehet sztem))

Engem a szöveg, (a műfajokhoz nem értek) szóval a narratíva nagyon elvisz.. Eléggé képes, képekben beszél, formál, értelmez és képi elemeket használ, úgy értem vizuális síkon közelít: sötétfesték-vászon-csizolt-oltár-tekintet. Nálam ebben a formában működik és képpel is együtt.
Néztem szöveg nélkül és amit jött egyérlteműen egy depresszív létérzés (címbe nem megyek bele). Főleg ami dominált nálam ez a sötét környezet, a mélyérzet, mármint mélyen lenni és a fenyegető fa kar kéz karom ami metszi a nyakat, választja el a testet a fejtől erősen allegorikus, nem beszélve a eltűnő-mozgó lehajtott rezignált alakról.

hogy mi a jó mi nem, nem tudom, de amit nálam elértél az hogy elindult egy gondolat és szerintem azt adja a képed, ha rámegyünk arra mint megfogalmazás akkor csak annyit tennék hozzá vagy vennék el hogy a háttér ház kicsit elvisz, lehorgonyoz (mekkora oximoron - ma különösen alulteljesítek, nehéz napom volt, nézd el) a realitások talajára.. azzal maszatolnék a sötét festékkel!
üdv
d

Igen, igazából az egyik kérdésem a nyakazó, nyársaló ág ebben a történetben. Hozzáad-e vagy elvesz? Azt látom, hogy a kis gallyat le kell szedni biztosan, ami a nyakba beleakad.
A másik hasonló képnél kioperáltam ezt a gallyat (annak vége belelógott ugyanúgy), ott egyértelműen láttam, hogy nem kell.

Aztán eddig nem volt kérdés számomra a jobb oldal vágása, de megnéztem vele, és a fotó talán jobban működik, a zavart érzés gyengül, vagy inkább átlényegül, többértelmű lesz... Szóval most es is kérdés :))

Köszönöm eddig is a figyelmeteket!

Egyszer, nem, többször én is így jártam. Mielőtt beküldtem volna, akkor láttam meg, egy hatalmas faág áll ki a fejemből. Ami ráadásul a kép felső felén végighúzódott. Fél napba telt, mire kioperáltam.

A csuklyás balra hajló feje és a két jobboldali ág kiegyensúlyozza a képet. Én inkább a csuklyást felnyársaló ágat operálnám ki.

..

A megyfa vörös meg enyhe zöldje érdekes, vagy maga a téma?:-) Szerintem, amit nyersz így a vámon, elveszíted a réven... Legalábbis így vélem én:-)

Én sajnálnám kivágni a jobboldali ágakat, éppen ezek hoznak egy finom vöröset és enyhe zöldet a képbe. Én külön ez miatt örülök, hogy szines a kép.

..

Ha az egyik kérdésed az, hogy vágjál e, hát vágj jobbról a 3., majdnem függőleges ágig. Engem a egy másik időben, másik dimenzióban erről a vagdosási mániámról Hentesnek kereszteltek el:-)

Saját a vers is. A másik hasonló képnél írtam róluk, hogy itt a szorgalmiban szabad asszociációk most nekem versek és a fotók. Tehát nem illusztráció, inkább utánérzés, hangulatkeltés. Itt jelképes és laza kapocsként Godunov titkára gondoltam (bűnös, vagy ártatlan?)

A fa cseresznyefa. A fotóval kapcsolatban konkrét kérdéseim vannak magamban, és nem tudom, hogy másokban felmerülnek-e ezek a kérdések. Majd meglátjuk. Ha nem, akkor talán konkrétan felteszem a kérdést kicsit később.

Köszönöm a figyelmed, Laci!

Huh, ez nagyon jó. (Meggy?)fa csillogó törzse, elmenö csuklyás alakra viszont nekem (más) szabad asszociációm keletkeznek, de viszont az idézettel nem tudok mit kezdeni (saját? - nem úgy tünik, akkor viszont hiányzik az utalás a szerzöre!!!). Mindenesetre megforgatta a fantáziámat.

..

Új hozzászólás