stalker

Kétféleképpen tudjuk megközelíteni a képet, egyrészt onnan, amit a vásznon látunk, másrészt a cím alapján. Ha a cím nélkül látnánk a fotót, akkor mintha egy régi családi album egy kiragadott kockáját látnánk. Mi a Zsolttal saccoltunk: ő azt mondta, hogy körülbelül 10 évvel ezelőtti fotó, én közel 20 évre tippelek. A kép formailag minden tekintetben megfelel a családi emlékfotó kategóriájának: a dekomponáltsága, a kép nagyobb felületén lévő életlenségek, koszok - de ennek ellenére mégis trükkösen komponált üzenetet látunk, amelyben a perspektívának van elsődleges szerepe. Ebben a hosszú játszótéri pad segít nekünk, melynek egyenesei éppen a két főszereplő felé mutatnak, így a kép középpontja apa és fia, ahogyan apa biztonságot adóan körbeöleli a gyereket. De ez csak látszólagos biztonság, a kép nem vidámságot, hanem azt a mázgás, párás, szürke időszakot juttatja eszembe, amely még a Kőbányai Filmsúdió idejében a buszpályaudvarokat, a végtelen buszra várásokat, a művelődési házakat jelentette nekem. A szereplők magányosak, védtelenségük érzetét a pad perspektívája is erősíti, a lencse torzítása még erősíti ezt a távollétet. Olyanok, mint két sebezhető menekült, vagy mint két riadt vadállat.
   A másik megközelítés a cím alpján képzelhető el, de a válaszok ott is hasonlóak, ugyanis a Staklerban folyamatosan csatornákban, hosszú folyosókon, termeken át vándorolnak, menekülnek és ugyanígy védtelenek. Talán még az is elképzelhető, hogy Tarkovszkij Stalker című filmjének megjelenése körül készülhetett a kép. Mivel nem új munkáról van szó, egy disznó - Gyula lassan úgyis kiskondás lesz. (szőke)
értékelés:

Hozzászólások

25
Értékelem!

Kedves Gyula, az elemzések úgy történnek, (és ez talán nem is baj) hogy a valódi weboldalon lévő képet mutatja meg nekem a Pdellus. Nem az eredeti képet. Csakhogy az Estiskola oldalra látogató néző is ezt látja.
A 70-es években az amatőrfilm mozgalomban amikor a budai fotó- és filmszakkör egyik szakkörtagja azt mondta Zolnai Palinak, aki zsűritag volt, hogy "azt így és így csináltuk" a Pali erre azt válaszolta, hogy a képen ez nem látszik.
Elfogadom az érvelésedet, de az itt látható kép szempontjából azt kell vizsgálnunk, ami itt látszik és amire ebből lehet asszociálni. Például a Hegyi-féle képen hogy van-e macska fotózva, csak te tudod, meg esetleg a macska. Föl lehet fedezni természetesen bizonyos segítséggel, ugyanakkor a kép szempontjából nem biztos, hogy ez a lényeges, hanem az összhatás. És abban biztos szerepe lehet mágikus üzeneteknek, rituális megközelítésnek. Gondoljunk itt például Jackson Pollock akciófestészetére az 50-es évekből.

26
Értékelem!

Ebben a hosszú játszótéri pad segít nekünk, melynek egyenesei éppen a két főszereplő felé mutatnak, így a kép középpontja apa és fia, ahogyan apa biztonságot adóan körbeöleli a gyereket."

Kedves Tanárúr.

Egy kicsit felületesnek teccett lenni. A „hosszú játszótéri pad", félrevitte a kép elemzését, ugyanis az egy meghatározhatatlan fémszerkezet, talán egy kimustrált futószalag.
Az „apa és fia", pedig.....ölemben tartom egy széttört próbababa fejét, „akinek" a száján jön ki a keze. Ez a belinkelt képen tisztábban látszik.
Bizonyos fajta biztonságot minden bizonnyal így is adhat a kép egyes szemlélőknek, de ezen csodálkozom.

A húsz év a közelebbi időpont.

34
Értékelem!

Sajnos Tarkovszkij filmjének nem sok köze volt az eredeti íráshoz, ami nekem kedves olvasmányom volt. Nem úgya film, amit vontatottnak és unalmasnak találtam, de talán fiatal is voltam még. Lehet, hogy most jobban tetszene, de most már nincs kedvem megnézni, mert vontatottnak és unalmasnak tartom. A kép olyan, mintha a két embernek csak a sziluettje maradt volna valami megsemmisülés után beégve a falba, az egyik Marxnak tűnik, a másik talán Lenin, de lehet, hogy ez kicsit félreviszi az értelmezést. Erről meg a Lenin Lengyelországban című festmény jutott eszembe.

27
Értékelem!

A Pedellusúr helyében én nem mondanám azt, hogy a dugás egy vicces dolog:)

De mivel biztos vagyok benne, hogy nem száll le rólam a Pedellusúr, ezért elmondom azt, ami a kép címében is benne van. Benne van a képben is, de azt már elmondtam a képben.
Tehát a címet, Tarkovszkij filmjéből, a Stalkerből vettem.
Érdemes elolvasni Janisch Attila szövegét a filmről, de azért idemásolok egy részt is, mert úgy hiszem nagyon válasz a Pedellusúr kérdéseire:

Tarkovszkij Stalkere a legszebb példája, hogyan lehet megnevezni a megnevezhetetlent anélkül, hogy egyetlen szót is ejtenénk.
"Hazugság az egész, köpök az ihletre. Különben is, honnan tudjam, hogy hívják, amit akarok, és hogy tényleg akarom-e, amit akarok, vagy hogy nem akarom-e, amit nem akarok.?"

http://www.techshow.hu/magyar_fesztival_...

A filmet ,a Sztrugackij testvérek *Piknik a senkiföldjén* c. elbeszéléséből rendezte Tarkovszkij.
Nekem nagy kedvencem a rendező, na meg kb. az idő tájban volt a magyar - osztrák határon a "piknikezés" is, mikor Kopacz Attila haverommal akcióztunk egyet Sepsiszentgyörgyön a megyei pártbizottság udvarán, egy szemétdombon. Mert akkor már azt is lehetett, bár egy exelvtárs rögtön kirohant, hogy mit is csinálunk mi ottan és , hogy jól ismer ő minket.
Az akciózás eredeti címe Kopacz barátom szerint *bébipiknik* lett volna, de én ezt a képeimben *egyszervolt piknik*-re módosítottam. Nem készült túl sok fotó, és azokból is talán ha hármat ha felhasználtam. Angolul az *olden picnic* címet adtam az egyik képnek, mert nem feltétlenül vannak egymáshoz ragasztva.
Itt a másik kép, ami ugyanakkor készült.

http://www.photopoints.com/main/photos/s...

...és ne gondolja a Pedellusúr, hogy máskor is ennyit fogok beszélni, mert az nekem nem megy.

(ne röhögj karcos' :D:D)

28
Értékelem!

vruháháhá
nagyon szórakoztató kis kommentek vannaki itt

szerintem ebből is sokat lehet tanulni :)
de télleg !!

30
Értékelem!

Noshát, persze tudom, hogy nem midnenki akar beszélni arról, amit csinál. De azt is gondolom, hogy persze mindenki tud róla beszélni, ha akar. Vannak hülye kérdések, amiket el lehet viccelni a dugás válasszal. Itt nincs hülye kérdés. Ettől még persze hogy lehet válaszolni azt is, hogy a sör adta az ihletet. Akkor ott két eset lehetséges, vagy nem veszed komolyan a kérdést, a lehetőségét annak, hogy a válaszod, amit elmondasz, másnak segíthet, vagy nem tudod a választ magad sem, ami viszont jórészt azt is jelenti, hogy amit csinálsz, nincs benne tudatos elem. Amit kétlek. Az alkotás egy rész intuíció, egy rész ihlet és múcsa csókja, egy rész múlt és tapasztalat, és marha sok rész ismeret. Ezt át lehet adni. Dolgozz rajta kérlek, hogy segíts a többieknek. Meg nekem is. Meg Andrásnak.

21
Értékelem!

Bocsánat Pedellusúr, de nekem erről ez ugrott most be... Hajdrák Timit kérdezték egyszer, hogy mire gondolt a gép elkattintásakor és ő azt válaszolta, hogy a dugásra. :)
Mit lehet erre mást válaszolni kedves Pedellusúr?
Ki a fene emlékszik, hogy mire gondoltam? Valószínűleg sörre, mert én jólnevelt vagyok és nem mondom azt, hogy a dugásra:):)
Bár ki tudja? :):)

26
Értékelem!

Gyulám, már ha szabad ezt mondanom, ha ennyit írsz, amit most, az már valami. Azt, amit mondjuk a kép kattintásakor éreztél. Vagy amikor megálmodtad. Nagy ugrások vannak, segíts átjutni a hídon.

29
Értékelem!

Dréga Peddellus úr.
A képet azért választottam, mivel egy bemutatkozáshoz nem elég csak az új profilt megmutatni. Szerintem a régebbi is hozzátartozik. Na meg szeretem ezt a képet:)
További leírt információkkal nem szolgálhatok, minden benne van a képben, még talán HZ kolléga által belelátott dolog is.
Ha elkezdenék a képről beszélni, akkor vagy műkritikusnak érezném magam, vagy a harmadik Sztrugackij testvérnek...vagy pedig betűkből állna a kép..úgy szerencsés esetben képvers is lehetne.
...de az már nem én lennék.

26
Értékelem!

A Pedellus szeretne kérni valamit. Mi Andrással a házi feladatokon keresztül úgymond indukálunk, előhívunk egy folyamatot, elindítunk egy megismerési irányba benneteket. Ez első körben a bemutatkozáson keresztül történik, nem véletlenül. Ha feltöltötök egy anyagot, ahhoz adjatok valami leírást, magyarázatot, hisz ez nem egy galéria, vagy kiállítóterem, ahol a nézőkre rá van bízva az, mit hogy értelmeznek. Arra jött létre az Estiskola, hogy egymásnak segítve, egymást vezetve a képolvasás, értelmezés, a képi kódok megismerése után ki-ki a maga lehetőségei és képességei szerint haladhasson. Az kevés, ha én értem, mit akar Gyula mondani ezzel a képpel, mert ehhez azt az információt csak ő adhatja meg, hogy miért épp ezt a képet választotta megmutatásra (hisz ez a kép nem most készült).

Van még egy kérésem, ha még lehet egy. Ez pedig az, hogy mondjátok el, mit gondoltok egymás munkáiról. De figyelem: csak úgy, és abban a formában, ahogy azt ti is el tudjátok fogadni a saját képeitek esetén. Nagy megilletődöttség tud lenni egy-egy munka láttán, gratulációk is, ami helyes és jól is esik, tudom. De mivel ez mégiscsak egy estiskola, a lényeg az, hogy segítsünk egymásnak, tanulhassunk egymástól.

32
Értékelem!
19
Értékelem!

Nagyon szorgalmasnak tetszik lenni! :)
Nekem első ránézésre nem annyira a/egy Stalker jutott eszembe, sokkal inkább bizonyos Rasputin... ;)

Új hozzászólás