Az előző képsorhoz képest szerintem nagy előrelépés történt azzal, hogy Ágnes egyrészt koncentráltabban közelített ehhez a munkához, másrészt jót tett ezeknek a képeknek a fekete-fehér. Talán annyit tudnék hozzáfűzni még, hogy az első képpel van még egy kicsi bajom, mert úgy érzem, hogy ez nagyobb teret elbírt volna, főképp arra, amerre a csúszás történhet. Ugye ez egy csúszda, amin lecsúszunk, és ugye valahová csúszunk, nagyon szűkre van ez most vágva. Így, főleg úgy, hogy a kapaszkodó része, ahol fölmegyünk, nem szerepel a képen, ez így egy csigának is nézhető lenne, vagy bármilyen más amorf formának. Nem biztos, hogy egyértelműen rájön a néző, ha csak ezt a képet látja, hogy miről van szó. A második kép nagyon finom, szép, egy kicsit itt is talán szűkre van szabva. Nekem a harmadik kép tetszik a legjobban, abszolút egyetértek azzal, amit a képen látok. Talán egy foknyit mintha el lenne fordulva az óramutató járásával megegyezően, de ennyi belefér. A harmadik kép az, ami igazán sokat mond nekem. Még egy dolog: ha megnézzük, az első képen a háttérben elképzelhető, hogy valamennyire le van taposva, nyomok vannak, de a második és a harmadik képen az embernek túl sok nyoma nem látszik. Ezekhez a helyzetekhez azért ez is valamennyire hozzátartozhat, hogy nyomot hagyunk. Ebben nem biztos, hogy egyet kell velem érteni, így is abszolút működőképes a dolog, itt nagyon kis dolgokról van már csak szó. Ha van kedve Ágnesnek ezzel még foglalkozni, akkor keresse magát még ezekben a helyzetekben, az irány nagyon jó, többet kellene azért megtudnunk Ágnesről, az ő véleményéről, az ő érzelmi hozzáállásáról, de ez az egész nem rossz irány.
   Az új rendszerben az osztályokat is bevezettük, ez a képsor még ezelőtt készült, nem szeretném erőszakkal ráhúzni erre a rendszerre ezt a házi feladatot, mégis azt gondolom, hogy itt szeretnék erről most beszélni. Ez a képsor nekem már megvan, mint három csillagos képsor, de a leckemegoldás, hogy azt mondjam, hogy a Gyermekkor lecke elfogadásra került, még várnék Ágnestől valamiféle képi megfejtést, mert a 16.-os lecke, Gyermekkor, a saját gyerekkori élményeink, a saját gyermekkorhoz fűződő gondolataink, érzelmeink megközelítéséről szól. Ágnes tudja, hogy mennyire valós, amit itt látunk, hogy mennyire jellemző ez számára az ő gyermekkorából, de én azt gondolom, hogy ez még pontosítható. A három csillag megvan, de maga a lecke még visszaadásra kerül továbbgondolásra, ahhoz, hogy ezt teljesített leckének tekinthessük. (hegyi)
értékelés: