Izgalmas a kép, nagyon jól dolgozik a térrel Ágnes, csak nem teljesen értem, hogy itt most mire akar utalni, hogy a barátságban a kártya, mint helyzet, hogyan szerepel. Hogy sorsot vetek a másiknak, vagy ez egy kártyajátéknak kellene lennie? Fontos kapcsolódási pont, az biztos, de most valahogy ennek a képnek az erejét a „mondanivalóról” áttettük a formai szenzációra. A forma jó, csak ha picit lejjebb hoztuk volna a kártyát, és nem csak az orrunk hegye látszik, hanem egy pici a szánkból, akkor mi van? Jó az üzenet, csak itt már nem nagyon lehet tévedni, amikor ennyire kevés képelemmel ennyire határozott formákkal dolgozunk, akkor minden apró dolognak felnagyítódik a jelentése. Tónusban is érdemes lenne ezzel játszani, mert abban a pillanatban, amikor az arc és haj tónusrendjéhez közelíteném a kártyalapoknak és a kéznek a tónusrendjét, akkor mindjárt jobban elkezdene élni a szem és a fej. (hegyi)
értékelés: