Fodor Ákos: Indiszpozíció
Amikor szívem
gyáva és agyam lusta:
véleményem van.
(polaroid)
Ez gyönyörű, mély kép-haiku pár. Nagyon szeretném egyszer így elkapni én is az érzéseimet...
Fodor Ákos: Indiszpozíció
Amikor szívem
gyáva és agyam lusta:
véleményem van.
(polaroid)
Ez nagyon személyes, hogy egy haikura mi a kép, ami érzelmileg stimmel, örülök, hogy nem szótagolva ábrázolsz, hagyod hogy asszociálj, persze ebben megvan az a veszély, hogy a néző lehet, hogy tök más irányba indul és nem tud veled haladni, de ez nem szabad, hogy elkeserítsen, mert azt gondolom, hogy a kép esetében az idézet, ha nem leképezést akarunk, akkor csak egy felütés, ami hatására elindulunk valamerre, de nem igazán fontos a kép tekintetében, azaz önálló életre képes a kép kelni, ha jó. Ez jó kép, egy bajom van, az pedig az, hogy olyan sötét lett a középtónus és annyira fáradt ettől, hogy nem jó érzés a tónusait nézni, nem tudom ezt jobban elmondani, érdemes lenne az utómunkában megnézni azt, hogy szelektíven csak a kép részt jelülöd ki (nem éles határral) és így megmarad a papír struktúrája is de külön tudod a képet emelni. De mondom, összességében kedvelem a képed világát. (hegyi)
ezek szavazási lehetőségek, kérlek, és ha egy hsz tetszik vagy segített, vagy oké, akkor lehet nyomni rá :) és nem volt. (nagyon régen igen, de az meghalt, aztán most megy)
Köszönöm az elemzést, adtál vele kis bátorságot, mert amúgy elég sokat (na, jó szinte mindig) bizonytalankodok magamban.
A tónus igaz, .... lehet, egyszer nekifogok, és kicsit megagyabugyálom.
István, megesik, hogy túlkombinálom a gondolatokat, és a többszörös áttételeket végül más már nem érti. Ilyesmi hibát érzek most is.(Sajnos csak most.) Azért örülök, hogy találtál -mint mindig- benne fogódzót, és dicsérni valót:) Köszönöm.
Az a rács jobb oldalon komoly rejtély elsőre, bár tényleg lehetne egy indiszponált állapot sarokba hajított kelléke is (de ez így már szavakból van összeragasztva)
A környezet nagyon különleges, és az teszi igazán izgalmassá a főszereplő érdektelenségét, kérdések kelnek és maradnak...
Még annyit, hogy szépen van berendezve ez a kis tenyérnyi felült megint.
Köszönöm Zoltán! Nagyon örülök, hogy a te hullámhosszodon is vehető.