kinemaradjak...

Azért veszem ezt a képet külön, mert Pista ezt az első osztályba küldte, és én ezt komolyan is vettem. Kapunk egy rajzocskát úgy, hogy Pista tudja, hogy a mi helyünket Látszótérnek hívják, és nem Játszótérnek, és mégis azt mondja, hogy ő a kis kapájával, a kis jelével, meg a kis grafitceruzájával a „jó szóval oktasd, játszani is engedd” elvet vallva, a játékra teszi a voksát. Én magát a rajzot nem szeretném elemezni, de nagyon fontos az üzenete, hogy ő határozottan J betűt mutat, másrészt tessék észrevenni a kis ujjacskát meg kezet, ami tartja ezt a papírt, a kis szutyki körmével, valószínű, hogy a kis kalapáccsal rá is üthetett az ujjára, tehát abszolút személyes ez az egész. Talán én egy tágabb kompozíciót hagynék, pontosan azért, mert első leckéről beszélünk, de a három csillag erre a képre is megvan. Nagyon érdekes a kontraszt, és olyan kisördögös az egész, hogy kibújt a kisördög Pistából az ujjain keresztül. (hegyi)
értékelés: