A kép két jól elkülöníthető részből áll, egy lenti, absztrakt világból és egy szociografikusabb, konkrétabb fenti világból. A kettő között talán a fényfüzér lehetne a kapcsolat, de a helyzet az, hogy ez a kép összességében inkább folthatásokként értelmezhető, és számomra kevéssé szerethető a tónusrendje. Persze hoz valami fád jelleget, kedvetlenséget, de nekem nagyon a 80-as évek szmena hangulata uralkodik rajta, ami technikailag nem nagyon jól működik, mert hogy úgy gondolom, hogy a fekete ha sötétszürke, akkor az rontás, és nem erős számomra. Igen, értem, ilyenek a szubjektív naplók, de valahogy az esztétikája most ennek nekem nem evidens. (hegyi)