Hozzászólások

ezt le kell írnom valahova.
nekem nagyon bejönnek ezek a képek. függetlenül attól, hogy jó fotók-e vagy sem. nagyon jó hangulatuk van. ez lehet, hogy attól van, hogy én nem ismerem személyesen a modelleket, ha így van örülök neki, hogy a fejemben élő kép megengedi, hogy tovább tökéletesedjen, ilyen "torz" információk által.
bár valójában azért tetszenek amit Gábor le is ír: "Ennek a helyszínnek a használata ennek a fénynek a kipróbálásáról szólt..."
azt hiszem jól kihasználtátok (itt mindegyik ilyen tipusú képre gondolok) a lehetőségeket.

Márti, senki sem születik tudással, nem megspórolható az út, ami odáig elvezet. Szép, ha mindezt tudod, amit leírsz és az még szebb, ha alkalmazod is, de nem igazán értem, miért vársz tökéletesen fogalmazott kész alkotásokat egy tábor után, amikor a tábor célja épp az, hogy mgismertesse a portrézást. Van, aki szerintem életében először portrézott, szóval türelem.

Márti, szerintem érdemes lenne elolvasnod ami itt Dénes képénél http://tabor.estiskola.hu/2008/03/09/sza... zajlott. Az első tábor képeinél én is azzal küzdöttem, hogy ez most emlékkönyv, vagy értékelni való kép. Akkor az volt a végeredmény, hogy inkább emlékkönyv. Ez persze nem akadályozhat meg abban, hogy ideírd, melyik kép miért nem jó csak azt ne feledd, hogy ezekről aki fotózta se feltétlen gondolja, hogy remekmű lenne. Én speciel minden képet, ami nem volt technikailag értékelhetetlen vagy duplikátum, beküldtem a pedellusnak, hogy amelyikről azt gondolja segít neki elmesélni a tábor történetét, használja fel. Ez nem jelenti, hogy mindegyikre büszke lennék. Vállalom mindegyiket, de nem hiszem, hogy mindegyik jól sikerült kép. Viszont dokumentum.

"ha jól emlékszem külön instrukciók nélkül vette fel ezt a testhelyzetet, a saját személyes környezetében, ezért valamennyire jellemző kell hogy legyen rá."

Szerintem nem így van, és azt fontos szerintem megjegyezni.
Azt csak egy helyzet. A fotós dolga eldönteni, hogy az az a dott helyzet jellemző-e az ábrázolt egyénre, a személyiségére, vagy nem.
Itt egy nagyon előnytelen képet látunk. András, mint kecskekéba, esetleg Misimókus.
Szerintem ezekkel nem jellemezhető András, még akkor sem, ha létezik róla ilyen nézet.

A másik tévedés, amit én itt a képeket néze felételezek, az az, hogy mintha az őszinteség és a kitárlukozás össze lenne mosva az előnytelen képekkel.
Attól, hogy valakiről lehet rossz képet csinálni, nem jelenti azt, hogyakkor máris emberileg a lényegébe tapintottunk.

Ja, és ebben a helyzetgyakorltaban az volt még fontos, hogy 3-4-5 fotósnak kellett (vagy inkább kellett volna) együtt működnie egymással és a modellel. Nem útban vagy képben lenni, egymást nem zavarni, de instruálni a modellt teshelyzettel, modulattal vagy mozdulatlansággal, mimikábal stb. kapcsolatban. A képsorozat ennek a termése.

Szia Márti!
Váratlanul ér a kérdés, és azt kell hogy mondja, nem tartom különlegesen fontos képnek sem Andrásról, sem más értelemben. Egy kép a táborból, az egyik speciális fotózási helyzetből. Talán azért került fel ide, mert ebból a perspektívából nem készült több kép.
Másrészt viszont: ha jól emlékszem külön instrukciók nélkül vette fel ezt a testhelyzetet, a saját személyes környezetében, ezért valamennyire jellemző kell hogy legyen rá. De különlegesen fontosnak ennek ellenére sem tartom ezt a képet.
Ennek a helyszínnek a használata ennek a fénynek a kipróbálásáról szólt szerintem, és Andrásék voltak olyan kedvesek modellt állni.

Ákos te ezt miért tartod fontos képnek Andrásról?

Új hozzászólás