A megöregedett Jancsi és Juliska újból végigjárja gyerekkorának drámai helyszíneit. Kedves kép, és nagyon finom, bár én azt gondolom, hogy a két szereplő ehhez az egészhez vajmi keveset tud hozzáadni. Az én figyelmemet a kép fölső középső részén lévő facsoportok viszik el. Nem véletlenül, mert ez nagyon finom, az tényleg festőecsetre kívánkozó szépségű. Arra hívnám föl a figyelmet, hogy itt is a rétegek azok, amik megfigyelhetőek. Azok az egymásra rakódó rétegek, amiket itt észrevehetünk: a közeli és a távoli milyen érdekesen tud váltakozni, és a valós térbeli elhelyezkedését megtréfálva, a szemünk elé kerülni. Ezek fénytani játékok, erre az erdő nagyon alkalmas, hogy ezeket megfigyeljük. Azt nem nagyon tudom, hogy ez miért éppen a Barátság lecke, azon a teljesen didaktikus megközelítésen kívül, hogy két embert látunk rajta, és akkor ráfoghatjuk, hogy ők barátok. Aztán lehet, hogy közben házaspárok, vagy testvérek, de mindegy. Még egyszer mondom: értem, oké, Gábor azért ez a leckemegoldás nem tekerte le a fejemet a Barátság leckére. A képnek az a része, amiről beszéltem viszont gyönyörű. (hegyi)
értékelés:
Jó ez! Aureliánóval teljesen egyet értek. Elvarázsolt világ.