Maci Maci Maci

Maci
Maci
Maci

Sóstó ZOO, Nyíregyháza

Gábor, ez egy nagyon érdekes sorozat lenne. Ahogy eddig túlbeszélted, most ez nekem egy kicsit kevés. A három képből az első olyan, mintha egy régi-régi National Geographic videóból lenne kimásolva, a második kép izgalmasabb, ott van egy kommunikációs helyzet, és a harmadik kép az, ami nekem a legtöbbet mondja erről a történetről, amit itt értenem kellene, ha már Gyerekkor lecke. Tehát az első kép nekem felejthető, a másodikban megvan a személyesség, a harmadik kép jól indít egy történetet, de most, ha képsorban gondolkodom, akkor a harmadik kép után kellene még valaminek történnie. Nem vagyok biztos abban, hogy ez képsor. Ha az, akkor meséld el a sztorit, magában az állatkerti látogatásban, ha pedig Gyerekkor lecke, és egy képről beszélünk, akkor a harmadik képet kellene egy kicsit gatyába rázni kompozícióban. Jó ez az ábrázolás, hogy itt van ez a maci, az is jó, hogy a gyerek tükröződik az ablakban, az nem túl szerencsés, hogy pont a maci arcán van a pólója, mert ez a macit nehezen felismerhetővé teszi. Nyilvánvaló, hogy ezek nem olyan könnyen kiexponálható helyzetek, de lehet, hogy érdemes lett volna ezzel a kompozíciós játékkal foglalkozni még többet, hogy a kisember és a maci, tehát a vágy tárgya és maga a főszereplő, a fogság és az, amit a gyerek ebből nem nagyon vesz észre, hogy ez a maci ennek nem biztos, hogy annyira örül, hogy ő be van ebbe az üvegkalickába zárva. Ebben látnám a továbblépés lehetőségét. Az első két képre azt kell, hogy mondjam, hogy ezek sem tónusban, sem kontrasztban, sem színvilágban nem helyesek, a koszos az üveg tónust csökkentő hatását korrigálni kellene. Ha szubjektív nézem a kérdést, a harmadik kép az, amivel én foglalkoznék. Ha esetleg a tarsolyban van még erről valami, akkor próbáljunk meg keresni erre megoldást. (hegyi)

Hozzászólások

Lehet, hogy elég lenne nekem csak a harmadik kép, abban minden benne van. És tényleg, akár lehetne a Végtelen történet c. könyv illusztrációja is.

Érdekes asszociáció, és ha konkrétan nem is jutott eszembe az a könyv, a cél valóban az volt, hogy a végtelen történet főszereplőjéhez hasonlóan a gyerek egyszerre legyen külső szemlélő és legyen benne a történetben.
Köszönöm, hogy eszembe juttattad.

De érdekes, engem a Végtelen történet című filmre emlékeztet. A fiam is ilyen korú lehetett, mint a harmadik képen látható gyermek. Együtt néztük a filmet a tévében.

A képeid nagyon szépek és az elmúló időre emlékeztetnek.

Új hozzászólás