Manócska

Kicsit értetlenül állok ez előtt a kép előtt, ugyanis nem tudom, hogy most lentről fel, vagy fentről le, nem tudom, hogy Ágnes föltette a plafonra a lábát, és ott van ez a kis maci összeszorítva, vagy ez a föld, vagy fal. Nem értem az üzenetet se, hogy miért van a lábánál a maci. Első nekifutásra azt hittem, hogy Ágnesről van lecsúszva a bugyi, és az van lecsúszva a lábához, csak utána vettem észre, hogy ez egy manó. Jóskát segítségül hívtam, aki megfejtette nekem ezt a képet, és azt mondta, hogy gyereket is így hintáztatunk, hogy a lábunkon, és Ágnes is ezt itt hintáztatja. Az a baj, hogy ez erről a képről csak annak jön le, aki hintáztatott már gyereket a lábán. Nem biztos, hogy mindenki hintáztatott, én sem, sőt, engem sem. Ebből kifolyólag nekem ez nem egyértelmű üzenet, viszont az a rövidülés, amit itt látunk, az nem tesz jót ennek a lábnak, egy ilyen barokk fotellábnak tűnik ez a két láb, és nem az Ágnesének. Én láttam Ágnest, nem kell megijedni, nem ilyen a lába. Másrészt az a háttér, amit választottál, aminek nekitámasztottad a lábad, hogy kényelmesen tudd fotózni, lestoppolja ezt a vízszintesekkel. Ha még lett volna is utalás arra, hogy ez mozgásban lehet, hogy itt játék lehet, mindent megtettél annak érdekében, hogy ez leálljon. Kényelmesre vetted a figurát. Tessék nekikészülni ennek az egésznek, és tessék utána csinálni ezt az egészet, mint mozgás, pörögni vele, ficánkolni, rúgkapálni, és közben fényképezni, elkapni azt a pillanatot, amikor ennek a dinamikája megvan. Így, ilyen kis kényelmesbe ez nem jön be. Ismétlés. (hegyi)

Új hozzászólás