Illa berek, nádak, erek...

Az afrikai szobrászat és az afrikai primitív rituálék, de akár dél-afrikai, polinéz, tongai, melanéz, mikronéz szobrászati szellemiséget is kereshetünk ebben a formavilágban, amit csak felerősít az alsó súrlófény használata megvilágításként, ami az egyenetlenségeket, a rusztikus, egyszerű szobrászati módszereket felerősíti. A szobor jobb alsó sarokból van megvilágítva, és ez azt jelenti, hogy a négyzetes kép bal oldalán ez a drámai sötét átkúszik, áttöröl a teljesen elkészült szobor balfelére, és igazából ezzel az expresszív, dramatikus fénnyel azt a mitológiai világot, ami a barlangok mélyén élő primitív népek termékenységi vagy más varázsláshoz kötődő totemfiguráihoz kapcsolódik. Mindenféleképpen van az egésznek egy szakrális, liturgikus szerepe is, a megvilágításnak és az ilyen képképzésnek. Tehát az irány az nagyon izgalmas, és különösen, hogy a barátom leckére érkezett ez, a Mesemondó címmel. Ezt én úgy fordítanám le, hogy tulajdonképpen az ember olyan helyen él, ahol régi tárgyak, emberi kéznyomok vannak, ajtókon, ablakokon, falakon, ott gyakran elhangzik viccesen az a mondat, hogy ha ezek a falak mesélni tudnának, és ezt idézi fel számomra ez az üzenetrendszer. Ebben az esetben viszont még ha az üzenet nagyon is jól sűrített, és átjön a filozófiája, a lényege, mégis a kompozícióra akkor is ügyelni kell. Miért van ez a gyönyörű szoborforma vállban vágva? Tessék ezt a képet megismételni, pontosan azért, mert nagyon fontos az, amit üzenni akarsz. Gondolkozz el a szakralitáson, a Gólemen, a bálványon, a tessék ebben elmélyedni, különösen hogy ő a barátod, hidd el, segíteni fog. Természetesen ehhez egyedüllét kell, nyugalom kell, és hallgass a belső hangjaidra, és tessék megtisztelni mindazt, amit szemléletében, meseiségében, víziójában itt van. Két disznó, de csak akkor, ha megismétled. (szőke)
értékelés: