A lepedő ránca,
Az Energiák Tánca,
Lágy de élénk fények,
Mesebeli lények,
Megnyugvás és új Remények...
Én nagyon szeretem ezt a képet, mégpedig azért, mert a maga puritán egyszerűségében is van benne valami meghitt, valami hívogató, valami békés, valami olyan – ez furcsa lesz. A Hegyi nagyon ritkán beteg, nem szokott megfázni, nem nagyon vannak nyavalyái, mert nincs ideje nagyon megfázni. Aztán egyszercsak van ilyen periódus, amikor a Hegyire rátör az, hogy irigyli a többieket, és hogy jó lenne már egy kicsit megbetegedni, és akkor így ki szokott találni magának ilyen betegségeket, és akkor gyorsan megfázik. És akkor három napig beteg - és én nagyon szeretem ezeket a helyzeteket, mert olyankor van időm rá beülni az ágyba, inni a forró teát, és olvasni, és mindezt úgy, hogy nem kell hivatkozásokat keresni, mert hát van alibim, beteg vagyok. Egy kicsit ezt hozza vissza nekem ez a kép, talán a gőzölgő italtól, talán az ágy és a lámpa, talán a könyvtől, talán attól, hogy ez rajta is van meg nem is, tehát ezt csak azért mondtam el, hogy ez egy ilyen szubjektív és személyes érzet, de én nagyon szeretem és egy jól eltalált hangulatnak tartom, és köszönöm, három disznó. (hegyi)
értékelés:
Oh, hogy oda ne bujjak :-)