Péntek. nagy

Sokáig eltartott mire erre a feladatra magam számára elfogadható választ találtam. Nehezebb mint gondoltam. Talán hangulat kell hozzá, ami hiányzott eddig.

A fal mindig érdekes kérdés, mert lezár, bezár, és erre erősít rá az is, hogy te magad nekünk háttal a falhoz tapadva állsz, két kezed a falon, ez elég egyértelműen a siratófalat idézi. Ha ehhez hozzáveszem a nagypénteket, az alap üzenet is értelmezhetővé válik. És a fűszer az, hogy mindezt nem egy szakrális helyen mutatod nekünk, hanem egy átlagos falnál, tehát nekem ez arra utal, hogy nem a külvilág felé, hanem a belső úton van a hangsúly, már ha jól dekódollak. Tetszik a kép. (hegyi)

Hozzászólások

Így állnál akkor, Gergő?

Én meg azt hittem, "álljon terpeszbe, tegye szét a kezét vállmagasságban és dőljön mellkassal a falnak"...
De lehet, hogy csak a csuklyás pulcsi vitt el gondolatilag.

Köszönöm a hozzászólásod József, örülök, hogy átjön a képen. Az üzenet univerzális, mindannyiunk életében vannak ilyen pillanatok. Az ünnep csak emlékeztetett erre.

Nekem ez a fotód, nagyon betalált. Nekem azt az érzést adja át, hogy elfogadom a fájdalmat, a csapást, csak engedd hogy neked támaszkodhassam. Köszönöm Neked.

Új hozzászólás