Nagyon sok karácsonyfás képet láttam a napokban. Én sem akartam kimaradni, ezért elkészítettem a saját minimál verziómat. Fogadjátok sok szeretettel. Kellemes ünnepeket.
Ez a modern képeslap verzió, tehát ez tulajdonképpen már abban az időben készült, amikor nem gyártanak képeslapot, de ha ma gyártanának, akkor lehet, hogy ilyen lenne egy karácsonyi üdvözlet, és a hátulján felmutatott hüvelykujj, mint likeolás lenne az, amit be lehetne ikszelni. Nekem tetszik az, hogy elmozdulunk valami egészen absztrakt irányba, viszont ami nem tetszik benne, az a monotonitása ennek az egésznek. Igen, szépek ezek a karikák, tényleg egészen jó, meg ki is hoz nagyjából egy talpára állított háromszöget, ami akár a fenyő szimbóluma is lehet, bár lehet, hogy csak sok autó jött az úton, és az van életlenre véve. Szóval, nem tudom, egy biztos, az absztrakció megvan, csak nekem unalmas. Unalmas színben. Az, hogy ennek a barnás aranysárgának a különböző tónusrendű változatai vannak meg, ez jó, de valami kellene még ehhez, vagy párban, vagy ellenpárban, de valami kellene még ezzel kezdenünk, hogy ez színben létrehozzon valami olyan játékot, amitől nem ez az óarany nagymama szín van. Merthogy akkor ez is mehetne a giccsbe, még akkor is, ha ez modern giccs. Nekem ehhez még valami kellene. A gondolat jó, úgyhogy az kap 1 csillagot, ismételni meg talán jövőre, amikor megint lesz fa. (hegyi)
értékelés:
Köszönöm Zsolt az értékelést!
Oh, hát ha ez unalmas, akkor van ebből még szív formáju, fenyő formájú, csillag formájú meg még a fene tudja milyen formájú bokeh is:) Csak ahogy írod is, akkor mehetne a giccsbe. Főleg ha még színes izzókkal csinálom :)
Kedves Anna, megint csak nagyon örülök a véleményednek. Pontosan azokat a dolgokat fogalmazod meg, amiket el szerettem volna érni a képpel. Külön öröm számomra a meghatott, elfátyolozott tekintetnek a megemlítése. Ez a kép én vagyok. Édesanyám első mondata is ez volt: "Ez nagyon te vagy".
Plussz adalék a képhez, hogy nálam az elfátyolozott tekintet sajnos nem a boldogság eredménye. De ez abszolút csak az én nézőpontom, és nem is akartam ráerőltetni a képre sem. A könnyes szemen van a hangsúly, ami lehet örömkönny és bánat is. Köszönöm, hogy itt jártál.
Nem a színes izzókon múlik. Azt hiszem az elrendezésen, kompozíción és darabszámon.