A székelyudvarhelyi internetet megcsapova csókoltatok mindenkit.

A szövegből egyértelmű, hogy Erdély, Székelyudvarhely környékét látjuk, ugye ezeket az igazi, csodálatos nagy hegyeket, amiket Leonardo a Trattato della Pictura c. könyvében a festészeti eljárásoknál egészen pontosan meghatároz, hogy úgynevezett fátylakkal, lazúrokkal a felületre felfestett azonos színekkel, egy-egy fátylat felfestve létrehozza a síkban a térérzést. Itt egy hármas térszerkezetet látunk, nagyjából egy előtér a kivágott fenyőrönkökkel, egy középréteg, ahol a bokrokat-fákat, füveket láthatunk és van egy szürkésebb-kékbe burkolózott előbukkanó hegyfelületek. Ez a hármas rendezés látható a képen, és a Leonardo-féle festészeti eljárást a második és harmadik térszegmensre értem. Ilyen értelemben vertikálisan is három részre oszlik a kép, az alsó részre, ami közel van, a középső régióra, ami már egy kicsit távolabb van, és a harmadik, ahol a felhők, hol eltüntetik, hol kisejlik belőle ez a hegyoldali bokros rész. Általában a színdramaturgiában a realista fesztészetnél azt mondják, hogy ha a melegebbe hajló, vöröses-barnás tónusokkal dolgozunk az előtérben, és mindezt a szürke felé haladva egy színperspektívát is létre tudunk hozni, egy teret. Tehát erre a képre ezt visszafordítva, ha még dramatikusabb a kép alsó szakasza, a kivágott fenyőknél található árnyékok még sötétebbek, gondolok itt a kép jobb alsó szegmensében található szekérút vagy mi látható, ha az még sötétebb, akár valami laborálási eljárással, akkor egyből üt a kép. Szinte egészen sötétbe kellene hozni ezt az előteret, ami egy óriási tér, hiszen itt több kilométerről van szó, ezt a fajta plen-air képet még jobban mozgásba lehetne hozni. Ez most, bár ez valószínűleg nem szándékos, ha kicsit hunyorítunk, nem ritmizálódik ennyire szétválaszthatóan a kép három tere. Az előteret a kivágott fákkal, és az árnyékokat meg kellene nyomni, festői eszközökkel dramatizálni, vagy a melegebb színekkel, és a szürkében tartott háttér rögtön megkapja azt a teret, amire egy ilyen képnek szüksége van. De az egy disznó a szorgalmira jár. (szőke)
értékelés: