Hahó, akkor majd töltögetek felfelé képeket. Azt gondoltam jobb, ha tudatosabban fényképezek, nem úgy, ahogy most csinálom, de akkor majd tőtök. Köszi. Meg ezt is homály nélkül.

Hahó, Zoli, látom a blogod, van ott sok olyan kép, ami megérne pár szót. Hahó.

Nekem jobban tetszik a nem életlenített.
Semmit nem ad hozzá az effekt, egy kis kényelmetlen érzésen kívül, hogy most már fel kéne keresni az optikust.
Szerintem.

Szia Zoli,

Nem készült másik kép, éppen elcsíptem, eztán már felállt, rohant, meg amúgy is sokan voltak, szerencse volt csak, hogy alig voltak a járdán. Szóval nem próbáltam lentebbről, de elképzelve nekem az a gyanúm, hogy akkor több látszana az ovi falából a háttérben, ami nem szereplő itt - így a távolság ebben is érződik tán (mármint hogy a nézőpont egy felnőtté). A "burkolatszínváltás" is ilyen elszakító cucc lenne, direkt hagytam benne.

Aztán hogy az egész kép hogy működik, majd megtudjuk Zsolttól. :)

Ez a majdnem eredeti változat, ha érdekel: itt.

Annyiban egyetértek az előttem szólókkal, nagyon jó a meglátott pillanat. Tényleg zavaró lett kicsit ez az elkenés kétfelől, de érdekelne, hogy készült-e más megközelítésből is képed?

Egy más szempont: próbáltad ezt lentebbről, a gyereket a felső képrészbe komponálni? Egyrészt közvetlenebb kép lenne a gyerekről, másrészt ha a csík a kép alja felé szélesedne a perspektívától, azzal egyben összekötné a nézőt/fotóst a gyerekkel, így be tudna vonni a képbe minket/téged is.

Alul azt a burkolatszínváltást azért most is kihagytam volna. :)

Kösz, hogy leírtátok a véleményeteket. Mobilos fotó és elég "lapos", viszont témát valamennyire értékesnek tartottam. Nem akartam, hogy észrevétlen maradjon az élességelvonás, biztos lehetne másképp is, de ilyen eszközöm volt, meg ilyen szemmértékem, hogy ennyire tekerjem a potmétert: az erős életlenséget rá kellett raknom.

A kép elgondolása alapvetően szerintem jó. Az a kicsit erőltetett fókuszvonal már kevésbé... hiába vezeti végig az a fehér krétavonal a szemem a kisgyerekre, hogyha utána észreveszem hogy hoppá, itt valami nem teljesen oké. Egy Lensbabyvel szerintem sokkal megvalósíthatóbb lett volna a történet. Így is kitűnő, de egy "tapasztaltabb" szemnek rögtön feltűnik a szemtévesztés. Mondjuk el lehetne képzelni azt is hogy az minden fókuszban van és úgy mennyire vezeti meg a szememet, szerintem úgy sem lehet rossz:)

Előre kijelenteném, hogy nekem is nagyon tetszik ez a fotód - azt hiszem elsősorbana sztori miatt! Viszont az utómuka az én ízlésem szerint itt már tetten érhetően akar megvezetni, és ilyenkor kicsit mindig gondba is kerülök magammal: ha megpróbálok nem odafigyelni a jelekre, akkor nekem oké. Ha belefut a szemem az erős átmenetbe, ott engem már kicsit zavar a technológia. És a nézőpont választásának kérdése is érdekel.

Szia Zoltán! Remek ez a kép! Kicsit cseles az élesség az utómunka miatt, de nagyon beszédes lett így. Tetszik ez a nagyon szélsőséges szerkesztés, aminek nagyon jó kis ellenpontja a lenti törés a képben. Nagyon tetszik!