Ez egy film Gabriellától, és azért örülök ennek, mert, azon kívül, hogy egy olyan ünnepre emlékeztet minket, amit nagyon örülnék, ha többen jegyeznének, de mégis, ezen az ünnepen kívül az ebben a filmben a jó, hogy a két ember kapcsolatáról is mesél. Tanár és tanítványa kapcsolata, barátság, ráadásul, mivel idegen nyelven hangzik el a vers, jól látható, hogy egy tantermi helyzetben, tehát anélkül, hogy sokat kutakodnánk is, tudható azt, hogy ez egy idegen nyelvi környezet: a ruhákból, a tanterem berendezéséből is ez kikövetkeztethető. Nekem ez a film sokkal inkább beszél az újrakezdésről még, mint csak arról, hogy van egy ünnep, és olvassunk verseket. Gabriella a maga küzdelmeiből felvillant valamit. Ha ez az eszköz rendelkezésére áll Gabriellának, akkor próbálja meg azt, hogy mi van akkor, ha ő ezzel elkezd naplót írni, és naplóírás-szerűen elkezdi a leckéket megoldani. Ez igényli a direktori szemléletet is, de a néző számára lenne izgalmas, hogy kapjunk abból valamit, hogy mi is zajlik a kis vegykonyhában Gabriellánál, mi történik körülötte, hogyan történnek ezek a dolgok. Én ezt egy javaslatnak gondolom, meglátjuk, hogy Gabriella mit szól hozzá. (hegyi) értékelés: