Nagyon beszédes kép. A női láb, a férfi kép, az egész helyzet túl sok kommentárt nem igényel. Mindenképpen egy érzelmi kapcsolatról van szó, az érintés fontosságáról. Mindez egy olyan formában tud megvalósulni, ami líraian közelíti meg ezt a helyzetet. Technikában mondanám, hogy egy picit valamitől olyan érzésem van, mintha majdnem már szolarizálva lenne az egész, a középtónusoknál valami bebukik. Ez a férfikéz plaszticitásából levon. Ezek a lírai megoldások kevésbé tárgyszerű világítást várnak, kevésbé dokumentatív, konkrét világítást. Itt, ha jól látom, akkor valamilyen vakuval készült a felvétel, ebből még izgalmasabb dolgot lehet kihozni, de maga a gesztus tíz pontos. Egyébként a Vágy leckére ez egy három csillagos megoldás, de a technikán kellene kicsit csiszolni. Ilyen ritkán van, de most ezt a három csillagos képet visszaadom ismétlésre, de azt gondolom, hogy Kriszta érti, hogy miért, azt a fényrendet és tónusrendet keressük, ami az éjszakai portrédnál jelen van. (hegyi)
értékelés: