Vonalak közt

Ez egy három csillagos kép. Azért örülök ennek az egésznek, mert Ágnes elkezd olyan dolgokkal is foglalkozni, amik az egyik legmagasabb szintje az alkotás folyamatának, amikor az absztrakcióval, az absztrakción keresztül próbálunk meg érzelmeket közvetíteni. Abban nem vagyok teljesen biztos, hogy ez a Tökéletesség leckébe való, tőlem át is tehetjük az új leckék közül valamelyikbe. A lényeg az, hogy egy olyan képet kapunk, ami nagyon egyszerű eszközökkel dolgozik, és mégis úgy archaizál, hiszen a cianotípia nagyon hasonló színvilágot tud hozni, hogy közben nem azt gondoljuk, hogy Ágnes valamit akarna imitálni, hanem valami nagyon egyszerű, keresetlen eszközt használ, és én ezt abszolút el tudom fogadni. Miközben ez a kép működne fekete-fehérben is, ezek a kék színek behoznak az egészbe egy olyan távolságtartó szemléletet, amivel az a konkrétság, ahogy az exponáló személy megjelenik a képen, veszít ebből az erőből, és egy grafikai formává válik, részévé válik annak a térjátéknak, amit ezek a párhuzamosak, a villanydrótok árnyékai mutatnak. Én ennek nagyon örülök, Ágnes még keresse ezeket a dolgokat a környezetében, mert millió ilyen helyzetet találhat, ha erre rááll a szeme. Próbáljon meg ezzel dolgozni, mert van ilyesmi leckénk is. De Ágnesnek is azt mondom, hogy ha lehet, jó lenne, ha ő is elkezdené az első leckétől megoldani a feladatokat. (hegyi)
értékelés:

Hozzászólások

Köszönöm szépen a méltató szavakat, Tamás. Ami a kéket illeti: nekem a kék szín szorosan összefügg a téllel, ezért választottam ezt.

Ez a kép, nagy kedvencem. Engem egy ideje lenyűgöznek a képeid. Kezd kialakulni egy erőteljesen vizuális gondolkozás, ami a fotózás lényege. (Bocsánat, ha kissé tudálékosan hangzik, de másképp nem tudom elmondani.)
Egy problémám azonban van, nekem egy kevésbé kék kidolgozás jobban tetszene.

Új hozzászólás