Vértesszőllős, vasútállomás. Éjszaka. Éhes volt és fázott. Megetettük és betakartuk. Hegyeshalomig kísértük. Most már jó helyen van.

Lázasan, fáradtan, kidőlve, csak erre a képre volt energiám, ezt ágyból fekve is lehetett fotózni :)

Rövid kis történet a képhez: Korábban telefesettem a fejlesztőszobám falát a gyerekekkel, de megdorgált érte a vezetőség, és le kellett festeni. Kis tanítványom feltalálta magát, vízzel kezdett festeni. Azt mondta, ne féljek, nem lesz baj, mert meg fog száradni, és akkor nem látszik. És csak mi fogjuk tudni, mi van ott :)

Hülyéskedtünk ma Tatán.