Mert időnként mindenki visel álarcot...

Kaptam én egy leiratot a képhez, mint feltöltő, hogy ez egy mobiltelefonnal készülő kép, és elnézést a minőségért, ezt abszolút megértjük. Érdekes ez a háztartási álarc, mert olyan hangulatot kelt - és nagyon is párhuzamban van az öltözékkel -, ami erősíti a szociografikus irányt. Nem csak arról van szó, hogy álarcot viselünk, szerepelünk, és nem biztos, hogy saját magunkat adjuk bizonyos helyzetekben, ahogy ezt a leirat is megerősíti, hanem arról is, hogy egy társaságba érkezve, belépve egy ajtón, szembesülve az ottani helyzettel, szembesítve, érezve a saját helyzetünkkel néha az ember elbizonytalanodik vagy elretten. Ez egy abszolút értékelhető és valós érzés, ezt én nagyon jónak tartom, mindazzal együtt, hogy ténylegesen erős az, hogy ehhez a fehér álarchoz ez a kis házikabát hogyan csatlakozik, még a körömcsillogások is ebbe az irányba mutatnak. Köszönöm szépen, megvan az első lecke, várjuk a folytatást. (hegyi)
értékelés: