Ez egy bemutatkozó kép, és egyrészt köszöntünk a Látszótéren, és remélem, hogyha az elemzésekkel utolérem magam, aktív tagja leszel a társaságnak. Sőt, még azt is mondom, hogy remélem, hogy a 365-ös projektbe is akár belekezdesz velünk. Nyilvánvaló, az alapüzenet tökéletesen érthető. Egy fotográfus a fotós rekvizítumait próbálja ábrázolni a képen, és ezt megmutatni. Tehát van egy régi Zenit fényképezőgép és ehhez odateszi a kezét. És ez eddig egy konvencionális megoldás. Ami izgalmasabb kezd lenni, az a gránátalma, hogy hogy kerül az oda, és mit akarunk ezzel mondani. Egy dolog van, amiről viszont nagyon lebeszélnélek, ez a szelektív színezés. Abszolút nem profi ügy. Tehát ezt most megpróbálom neked kifejteni: soha nem látunk így. Tehát ez egy nagyon idegen, a valóságtól elrugaszkodott dolog, és erre mondhatod, hogy a fekete-fehér is elrugaszkodott, hiszen fekete-fehérben sem látunk. Egyrészt állítólag az emberek egy része fekete-fehérben álmodik, másrészt az fontos kérdés, hogy a fekete-fehérbe konvertálás az egy koherens ügy. Az egész kép ebben a tónusrendben van, elemelkedik a valóságtól, de mégis, mint közlés, valósághű marad. Ez a fajta tónusjáték, egyrészt hogy a szépiát beemeled – a szépia mondjuk a 60-as években volt nagy divat, vagy még talán korábban, szerencsére ezt már javarészt meghaladtuk – másrészt, hogy bizonyos dolgokat, nevezetesen ezt a gránátalmát kiemeled, ezzel azt éred el, hogy valami olyat oldasz meg az utómunkában, ahogy én szoktam mondani a bindzsizéssel, amit a képen kellett volna egyébként megoldanod. Tehát valószínű, hogy te magad is, tudat alatt érzékelted azt, hogy ez kompozícióban nem teljesen van rendben, nincs elég hangsúly azon az almán, nincs eléggé megmagyarázva az ő létezése, hogy miért került a képre. És ezért egy plusz fókuszt tettél rá azáltal, hogy ezt színesbe hoztad. Erre nincs szükség, arra van szükség, hogy a kompozíció önmagától elmagyarázza azt, hogy mi miért történik. Tehát a kérdésre neked kell tudni választ adni, hogy mit keres ott ez az alma. De ezt a kép eszközeivel kell megtenned, és ehhez nem tartozik hozzá ezafajta utómunka. Egyébként viszont maga a közlés jó lenne, ha ez egy fekete-fehér kép lenne, és számomra sokkal szerethetőbb és izgalmasabb lenne. Úgyhogy én várom a folytatást, lássuk a medvét. (hegyi)