Beszélgetéseink

Intermezzo, melyben a szerző és barátai arról elmélkednek, hányadik pun háborúnál tartanak éppen.

Egy beszélgetés, amiből kiderül, hogy az embernek lehet akár kedvenc szentje is.

Róma 1943. Bombázás és tea, no meg a diktatúrák örök természetrajza.

Ma megtudhatjuk, hogy egy ágyfüggöny is lehet cérnakötél, ami elválaszt a világtól, hogy a Maslow-piramis igenis létezik, és hogy van az a pénz, amiért megéri hollandul is tudni.

Egy beszélgetés a jóságról a varsói reptéren, amiből nagyjából hatvan ajtócsapódást és egy mexikói túristacsoportot is kénytelen voltam kivágni. Amúgy az derül ki belőle, hogy az élet akkor jó, ha élvezi az ember.

Ma megtudhatjuk, miért jó, ha van egy vérnyomásmérőnk, és hogy mire megy az ember némi nyelvtudással.
Lénárd Sándor: Római történetek V.

Egy beszélgetés arról, hogy a matematika nem rövid táv, meg arról, hogy a tanár kicsit olyan, mint a pincér.

Egy beszélgetés arról, hogy az önsajnálat körei nem jó dolgok, és arról, hogy jót tenni néha úgy is lehet, hogy nem tesz az ember semmit.

Lénárd Sándor: Római történetek 4. Egy kor, amikor bárkiből lehet hajléktalan.

Lénárd Sándor: Római történetek 3. Az úságírás rejtelmeiről mesél. Többek közt.

Egy beszélgetés, melyből kiderül, hogy jónak lenni menő, és hogy úgy fest, igazából mindenki rockernek születik.

Lénárd Sándor: Római történetek 2.: Történetek egy ugrómester rossz szívéről és arról, miért volna szükség a politikus elmeorvosi ellenőrzésére.

Ebben a beszélgetésben kapunk egy kis használati utasítást a kamaszokhoz, és azt is megtudjuk, hogy a jón nem könnyű eligazodni.

Egy beszélgetés, melyből kiderül, hogy a jóság igazából természetes dolog, meg az is, hogy tulajdonképpen az önzés minősített esete.