Szertár

Az aranymetszés arányszáma Phi Pheidiasz után. Ahogy az előző részben megtanultuk, hogy Phi = 0.61803 39887... vagy 1.61803 39887... Ha a kettő közül a kisebbik számmal megszorozzuk a teljes fordulatot leíró 360 fokot, 222 és 138 fokot kapunk. Ez a szög jellemző a magok elhelyezkedésére például a napraforgóban vagy a fenyőtobozban. Szintén ez jellemző az új és régebbi hajtások viszonyára.

Phi-hez közeli értéket kapunk, ha bármelyik Fibonacci számot elosztjuk az előtte levővel. (1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, 10946, 17711, 28657, 46368, 75025, 121393, 196418, 317811…)

A virágszirmok száma gyakran Fibonacci-szám, és Fibonacci-spirálba rendeződnek például a fenyőtoboz és az ananász pikkelyei, a napraforgó magjai, a málna szemei...

A legrégebbi és legismertebb szabályba foglalt arányrendszer az aranymetszés. Ez az ókor óta "tökéletesként" számon tartott, az emberi test és a műalkotások formai szépségét, harmóniáját megtestesítő arány, amelyben a kisebbik rész úgy aránylik a nagyobb részhez, mint a nagyobbik rész az egészhez.

Egy egyszerű kameratrükköt mutatok be. A filmben szerepel az a kamera is, amivel (közben) a felvételt készítettem.

Tamás bemutat egy 8 mm-es filmfelvevőt, a zoom objektívet, a mechanikus felhúzót, a keresőt, és egyéb részleteket, valamint, hogy mennyire egyszerűen is volt ez belülről felépítve. Tamás megjegyzése: A filmből sajnos kifelejtettem, hogy ezek a kamerák csak képet voltak képesek rögzíteni, ezért a hangokat, hangeffekteket utólag kellett hozzászinkronizálni. Ezért is szeretem oly nagyon ezeket a filmeket, mert remekül lehet szórakozni az utólag felvett zajokon, zörejeken. Erre nagyszerű példa a Citromdisznó c. film.